„Harrán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: am:ካራን |
infobox be |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Történelmi település infobox |
|||
{{coor title d|36.8648|N|39.0306|E|type:landmark}} |
|||
|név = Harrán |
|||
|mai név = Sultantepe |
|||
|kép = Harran-beehouses.jpg |
|||
|képméret = |
|||
|képaláírás = Harrán méhkaptár kinézetű építményei |
|||
|zászló = |
|||
|címer = |
|||
|névváltozatok =Karrai, Carrhae |
|||
|alapítás ideje = |
|||
|alapító neve = |
|||
|megszűnés ideje = |
|||
|megszűnés oka = |
|||
|lakói =[[sumerek]], [[akkádok]], [[amoriták]], [[asszírok]], [[arámiak|arameusok]], [[zsidók|héberek]], [[arabok]], [[törökök]] |
|||
|ország = |
|||
|beszélt nyelvek = |
|||
|tengerszint feletti magasság = |
|||
|terület = |
|||
|térkép = |
|||
|térképaláírás = |
|||
|pozíciós térkép =Szíria |
|||
|térképfelirat =Harrán |
|||
|szélesség =N |
|||
|szélességi fok =36 |
|||
|szélességi ívperc =52 |
|||
|szélességi ívmásodperc = |
|||
|hosszúsági fok =39 |
|||
|hosszúsági ívperc =02 |
|||
|hosszúsági ívmásodperc = |
|||
|hosszúság = E |
|||
|szöveg pozíciója = |
|||
}} |
|||
{{Mezopotámia földrajz}} |
{{Mezopotámia földrajz}} |
||
[[Kép:Harran-beehouses.jpg|250px|balra|thumb|Harrán méhkaptár kinézetű építményei]] |
|||
'''Harrán''', [[ |
'''Harrán''', ([[sumer nyelv]]en <sup>[[Uru|URU]]</sup>KAS.KAL, {{ny-ak|Ḫarrānu}}, {{ny-gr|Kάρραι}} [Karrai], {{ny-la|Carrhae}}, {{ny-tr|Sultantepe}}) észak-[[mezopotámia]]i város volt, közel [[Anatólia]] és a történelmi [[Szíria]] határához. |
||
==Története== |
==Története== |
||
A lap 2010. augusztus 15., 14:19-kori változata
| Harrán | |
| Sultantepe | |
 | |
| Harrán méhkaptár kinézetű építményei | |
| Névváltozatok | Karrai, Carrhae |
| Lakói | sumerek, akkádok, amoriták, asszírok, arameusok, héberek, arabok, törökök |
| Ország |  Törökország |
| Testvérvárosok | Lista |
| Terület | 1,054 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Harrán
Pozíció Szíria térképén
| |
 é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′Koordináták: é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harrán témájú médiaállományokat. | |
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Harrán, (sumer nyelven URUKAS.KAL, akkádul: Ḫarrānu, ógörögül: Kάρραι [Karrai], latinul: Carrhae, törökül: Sultantepe) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.
Története
A Kr. e. 1. évezredben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és Szín holdisten kultuszhelye.
Ninive Kr. e. 612-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be II. Assur-uballit vezetésével, de Kr. e. 609-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges újbabiloni – méd hadsereg. A médeket Küaxarész méd király személyesen vezette.[1] Szín templomát ekkor elhagyták, Nabú-naid uralkodásának kezdetén (i. e. 555) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a Méd Birodalom része volt.[2]
A későbbiekben a Szeleukida Birodalom része és Oszrhoéné tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és arab Abgarida fejedelmei Kr. e. 132 – Kr. u. 114 között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provinciaként.
Kr. e. 53-ban a város mellett pusztult el Marcus Licinius Crassus hadserege vezérével együtt a parthusokkal vívott harcban (ld. carrhae-i csata). 217-ben Caracallát szintén itt gyilkolták meg, majd 296-ban Galerius vereséget szenvedett az újperzsa hadseregtől. Ettől kezdve a 7. századi arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a 11. században kihalt jazdánita keresztény szekta.
A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. II. Marván Omajjád kalifa (744–750) Harránt tette meg székhelyévé.
Jelenleg Törökország területén található, híres az agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.
Jegyzetek
- ↑ Sablon:ÓKTCH
- ↑ Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
