Tripoliszi Grófság

Tripoli ostroma 1289-ben

A Tripoliszi Grófság (1109-1289) volt az utolsóként alapított keresztes állam Kis-Ázsiában, mely a mai Észak-Libanon területén terült el. A grófság magvát adó város, Tripoli, mindmáig létezik. A grófság területét a keresztes hadak 1109-ben szerezték meg, majd Toulouse-i Bertrand vezetése alatt szerveződött meg a grófság, mely a jeruzsálemi király vazallusa lett. A grófság később az Antiochiai Fejedelemségbe tagozódott be a XIII. század folyamán. A Tripoliszi Grófság 1289-ben esett el a muszlim mamelukok kardja által.

Tripoliszi Grófság megszületése

III. Rajmund Tripoli grófjának pecsétje

A Tripoliszi Grófság megszervezése IV. Toulouse-i Rajmund ötlete volt, Rajmund egyike volt a legbefolyásosabb és legvagyonosabb keresztes vezéreknek, kit az a vágy fűtött, hogy az I. keresztes hadjárat után birtokokat szerezzen magának a Szentföldön. Időközben nyugati urak kezébe került Antiochia, a Jeruzsálemi Királyság, valamint az Edesszai Grófság; Raymond mindösszesen Bizánctól tudott területeket nyerni, azonban azokat bölcsen használva jelentősen megerősítette, s Tripolitól néhány mérföldre várat építtetett. Ezt használta később hídfőként az ostromhoz, minek beteljesültét ő maga már nem láthatta meg, mivel 1105-ben elhunyt, azonban az ostrom folytatódott, majd 1109. július 12-én Tripoli kapitulált. Tripoli területe két részre osztatott, az északi területeket Cardagne grófja, Vilmos kapta, míg a déli területeket Bertrand, Toulouse grófja, Raymond fia kapta.

A Tripoliszi Grófság megszületésével a Jeruzsálemi Királyság, s így a keresztes államok kiterjesztették fennhatóságukat a Földközi-tenger teljes keleti partvidékére. A jeruzselemi királynak, I. Balduinnak komoly szerepe volt a muszlim védők megtörésében, valamint Bertrand birtokigényének érvényesítésében, ennek okáért a mindenkori tripoliszi gróf hűséggel tartozott a mindenkori jeruzsálemi királynak, maga a grófság nem lett része a Jeruzsálemi Királyságnak, de annak hűbérese lett.

A grófság területe

A Tripoliszi gróf uralta a Földközi-tenger partvidékét Maracleától Bejrútig, ereje teljében a grófság határai egészen a Krak des Chevaliers-ig nyúltak be szárazföldre. A grófság területe uradalmakra tagolódott, melyek legtöbbje kikötői központokban létesült.

Vallás

A Tripoliszi Grófság esetében magától értetődő lenne, hogy a jeruzsálemi pátriárkának legyen vallási tekintetben alárendelve, azonban a valóságban nem így volt, a grófság teljes területe az antiochiai pátriárka fennhatósága alá esett, mely a két állam közti szoros együttműködés ékes példája és bizonyítéka lehet.

A grófság eleste

A hattini csata

Szaladin szultán és Guido jeruzsálemi király
Guidót, de Ridefort-t és Châtilloni Rajnaldot Szaladin a sátrába invitálta, ahol frissítővel kínálta meg a királyt. Guido ivott, majd továbbadta a serleget Rajnaldnak, ekkor azonban Szaladin saját kezével szúrta le a volt antiochiai fejedelmet.

1187. július 4-én a hattini csatában a keresztesek egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a muzulmán Szaladin szultán seregétől. 1187. október 2-án Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó melletti csatában előzőleg legyőzte Guido jeruzsálemi király seregét. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és I. Vilmos szicíliai király azonnal hajóhadat indított a Szentföldre, s ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit. Azonban a grófság eleste elkerülhetetlen volt, a folyamatos harcok, a kellő mennyiségű utánpótlás hiánya, valamint a muszlim nyomás végül megtörte a grófságot. Al-Manszúr Kalávún egyiptomi szultán elhatározta, hogy beveszi az utolsó keresztes államot a Szentföldön, mely akkor I. Lucia tripoliszi grófnő birtokában volt, ő volt a Tripoliszi Grófság utolsó uralkodója. Az ostrom 1289 márciusában vette kezdetét, és egyiptomi győzelemmel zárult, ezzel a Tripoliszi Grófság betagozódott Al-Manszúr Kalávún egyiptomi szultán birodalmába, és megszűnt létezni. Lucia Ciprusra menekült. Halála után 1299-ben egyetlen gyermeke, Fülöp örökölte a grófi címet, aki viszont a következő évben meghalt, így ez a cím ezután a ciprusi királyi házra szállt.

Források

• Jean Richard. The Crusades: c. 1071-c. 1291. Cambridge University Press (1999). ISBN 978-0-521-62566-1 

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Tripoliszi Grófság témájú médiaállományokat.