„Marco da Gagliano” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „Marco da Gagliano (Firenze, 1582. május 1. – Firenze, 1643. február 25.) nagy befolyású kora barokk olasz zeneszerző. A …” |
a kisebb formai javítások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Marco da Gagliano ([[Firenze]], [[1582]]. [[május 1.]] – Firenze, [[1643]]. [[február 25.]]) nagy befolyású kora [[barokk zene|barokk]] [[olasz]] [[zeneszerző]]. A firenzei [[Accademia degli Elevatia]] alapítója, az [[opera (színmű)|opera]] műfajának egyik megteremtője. |
'''Marco da Gagliano''' ([[Firenze]], [[1582]]. [[május 1.]] – Firenze, [[1643]]. [[február 25.]]) nagy befolyású kora [[barokk zene|barokk]] [[olasz]] [[zeneszerző]]. A firenzei [[Accademia degli Elevatia]] alapítója, az [[opera (színmű)|opera]] műfajának egyik megteremtője. |
||
==Élete és munkássága== |
== Élete és munkássága == |
||
1582-ben Firenze városában látta meg a napvilágot, eredetileg papnak szánták. Zenei tanulmányait Luca Bati tanítványként kezdte a San Lorenzoban. [[Orgona (hangszer)|Orgoná]]lni és [[theorbia|theorbiá]]n tanult játszani. Tehetsége igen hamar megmutatkozott: már 20 éves korában a San Lorenzo zenetanára és mestere asszisztense lett. Hamar hírnévre tett szert. 1607-ben megalapította Accademia degli Elevati-t, mely korának híres zeneszerzőit és szövegkönyvíróit gyűjtötte egybe egészen 1620-ig. Gagliano előtte a [[Firenzei Camerata|Camerata]] tagja volt. |
1582-ben Firenze városában látta meg a napvilágot, eredetileg papnak szánták. Zenei tanulmányait Luca Bati tanítványként kezdte a San Lorenzoban. [[Orgona (hangszer)|Orgoná]]lni és [[theorbia|theorbiá]]n tanult játszani. Tehetsége igen hamar megmutatkozott: már 20 éves korában a San Lorenzo zenetanára és mestere asszisztense lett. Hamar hírnévre tett szert. 1607-ben megalapította Accademia degli Elevati-t, mely korának híres zeneszerzőit és szövegkönyvíróit gyűjtötte egybe egészen 1620-ig. Gagliano előtte a [[Firenzei Camerata|Camerata]] tagja volt. |
||
Még ebben az évben [[Mantova|Mantová]]ba utazott, ahol egy opera komponálásra kapott megbízást a Gonzagaktól. Ekkor írta meg a ''Dafnét''. Amíg távol volt [[Jacopo Peri|Peri]] helyettesítette Firenzében. Még több művet is komponált Mantovában, de még 1608 előtt visszatért Firenzébe. A San Loranzo kórusmestere lett, majd a [[Medici-család|Medici]]ek udvarában töltötte be halálig ugyanezt a posztot. Miután a ''Dafné''t Firenzében is bemutatták, több színpadi zenét is írt a város számára. 1619-ben kinevezték a San Lorenzo Protonáriussává. 1619-ben Perivel közösen komponált egy operát ''Lo sposalizio di Medoro et Angelica'' címen. Ezután egyházzenei műveket alkotott, többek között két [[oratórium]]ot ''La regina Sant’Orsola'' és ''Istoria di Iudit'' címekkel. 1628-ban mutatták be utolsó operáját a ''La Florát''. 1630-tól kezdve azonban már nem alkotott többet. Halálig betegeskedett, gyakran feladatait sem tudta ellátni, ekkor öccse helyettesítette. 1643-ban hunyt el szülővárosában. |
Még ebben az évben [[Mantova|Mantová]]ba utazott, ahol egy opera komponálásra kapott megbízást a Gonzagaktól. Ekkor írta meg a ''Dafnét''. Amíg távol volt [[Jacopo Peri|Peri]] helyettesítette Firenzében. Még több művet is komponált Mantovában, de még 1608 előtt visszatért Firenzébe. A San Loranzo kórusmestere lett, majd a [[Medici-család|Medici]]ek udvarában töltötte be halálig ugyanezt a posztot. Miután a ''Dafné''t Firenzében is bemutatták, több színpadi zenét is írt a város számára. 1619-ben kinevezték a San Lorenzo Protonáriussává. 1619-ben Perivel közösen komponált egy operát ''Lo sposalizio di Medoro et Angelica'' címen. Ezután egyházzenei műveket alkotott, többek között két [[oratórium]]ot ''La regina Sant’Orsola'' és ''Istoria di Iudit'' címekkel. 1628-ban mutatták be utolsó operáját a ''La Florát''. 1630-tól kezdve azonban már nem alkotott többet. Halálig betegeskedett, gyakran feladatait sem tudta ellátni, ekkor öccse helyettesítette. 1643-ban hunyt el szülővárosában. |
||
Gagliano igen tekintélyes mennyiségű zeneművet hagyott az utókorra, amelyek túlnyomú részét a Mediciek számára komponálta. Legjobb művének már kortársai is ''Dafné''ját tartották, amelyet Peri saját művénél jobbnak, a [[librettó]] legkiválóbb feldolgozásának tartott. Saját elmondása szerint a műben a Camerata törekvéseit akarta megvalósítani. Ezzel a [[monódia]] formájának legtökéletesebb megvalósítását alkotta meg. [[Madrigál]]jai és egyházzenéje még inkább a késő [[reneszánsz zene|reneszánsz]], mint a barokk zene képviselői. Hírnevét idővel elhomályosította a feltörekvő új operaszerző nemzedék. |
Gagliano igen tekintélyes mennyiségű zeneművet hagyott az utókorra, amelyek túlnyomú részét a Mediciek számára komponálta. Legjobb művének már kortársai is ''Dafné''ját tartották, amelyet Peri saját művénél jobbnak, a [[librettó]] legkiválóbb feldolgozásának tartott. Saját elmondása szerint a műben a Camerata törekvéseit akarta megvalósítani. Ezzel a [[monódia]] formájának legtökéletesebb megvalósítását alkotta meg. [[Madrigál]]jai és egyházzenéje még inkább a késő [[reneszánsz zene|reneszánsz]], mint a barokk zene képviselői. Hírnevét idővel elhomályosította a feltörekvő új operaszerző nemzedék. |
||
==Felhasznált irodalom== |
== Felhasznált irodalom == |
||
*Angol wikipédia |
* Angol wikipédia |
||
*[http://fidelio.hu/klub/cleofide/G/gagliano.doc http://fidelio.hu/klub/cleofide/I/d_india.doc] |
* [http://fidelio.hu/klub/cleofide/G/gagliano.doc http://fidelio.hu/klub/cleofide/I/d_india.doc] |
||
{{portál|zene||opera}} |
{{portál|zene||opera}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Olasz zeneszerzők]] |
||
[[Kategória:Barokk zeneszerzők]] |
[[Kategória:Barokk zeneszerzők]] |
||
[[Kategória:Operaszerzők]] |
[[Kategória:Operaszerzők]] |
||
A lap 2010. augusztus 8., 17:39-kori változata
Marco da Gagliano (Firenze, 1582. május 1. – Firenze, 1643. február 25.) nagy befolyású kora barokk olasz zeneszerző. A firenzei Accademia degli Elevatia alapítója, az opera műfajának egyik megteremtője.
Élete és munkássága
1582-ben Firenze városában látta meg a napvilágot, eredetileg papnak szánták. Zenei tanulmányait Luca Bati tanítványként kezdte a San Lorenzoban. Orgonálni és theorbián tanult játszani. Tehetsége igen hamar megmutatkozott: már 20 éves korában a San Lorenzo zenetanára és mestere asszisztense lett. Hamar hírnévre tett szert. 1607-ben megalapította Accademia degli Elevati-t, mely korának híres zeneszerzőit és szövegkönyvíróit gyűjtötte egybe egészen 1620-ig. Gagliano előtte a Camerata tagja volt.
Még ebben az évben Mantovába utazott, ahol egy opera komponálásra kapott megbízást a Gonzagaktól. Ekkor írta meg a Dafnét. Amíg távol volt Peri helyettesítette Firenzében. Még több művet is komponált Mantovában, de még 1608 előtt visszatért Firenzébe. A San Loranzo kórusmestere lett, majd a Mediciek udvarában töltötte be halálig ugyanezt a posztot. Miután a Dafnét Firenzében is bemutatták, több színpadi zenét is írt a város számára. 1619-ben kinevezték a San Lorenzo Protonáriussává. 1619-ben Perivel közösen komponált egy operát Lo sposalizio di Medoro et Angelica címen. Ezután egyházzenei műveket alkotott, többek között két oratóriumot La regina Sant’Orsola és Istoria di Iudit címekkel. 1628-ban mutatták be utolsó operáját a La Florát. 1630-tól kezdve azonban már nem alkotott többet. Halálig betegeskedett, gyakran feladatait sem tudta ellátni, ekkor öccse helyettesítette. 1643-ban hunyt el szülővárosában.
Gagliano igen tekintélyes mennyiségű zeneművet hagyott az utókorra, amelyek túlnyomú részét a Mediciek számára komponálta. Legjobb művének már kortársai is Dafnéját tartották, amelyet Peri saját művénél jobbnak, a librettó legkiválóbb feldolgozásának tartott. Saját elmondása szerint a műben a Camerata törekvéseit akarta megvalósítani. Ezzel a monódia formájának legtökéletesebb megvalósítását alkotta meg. Madrigáljai és egyházzenéje még inkább a késő reneszánsz, mint a barokk zene képviselői. Hírnevét idővel elhomályosította a feltörekvő új operaszerző nemzedék.
Felhasznált irodalom
- Angol wikipédia
- http://fidelio.hu/klub/cleofide/I/d_india.doc
