„Fermion” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. augusztus 5., 08:40-kori változata

Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv,amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.

Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint például a mezonok), fermionok is (mint. például a barionok), teljes spinüktől függően.

A Pauli-elv felelős az elektronhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például neutroncsillag).

Példák fermionokra:

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Minden [[elemi részecske]] vagy '''fermion''', vagy bozon. Az [[anyagi részecske|anyagi részecskék]] fermionok, a [[közvetítő részecske|közvetítő részecskék]] és a [[Higgs-bozon]] bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint például a [[mezon]]ok), fermionok is (mint. például a [[barion]]ok), teljes spinüktől függően.
-A [[Pauli-elv]] felelős az [[atomhéj]]ak stabilitásáért, s így a [[kémia]] létezéséért, vagy a [[degenerált anyag]] stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például [[neutroncsillag]]).
+A [[Pauli-elv]] felelős az [[elektronhéj]]ak stabilitásáért, s így a [[kémia]] létezéséért, vagy a [[degenerált anyag]] stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például [[neutroncsillag]]).
 Példák fermionokra: