„Nagymuzsaly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Bot: Koordinátaparaméterek neveinek egységesítése és infobox rendezése |
a kisebb formai javítások |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
'''Nagymuzsaly''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve),'' [[orosz nyelv|oroszul]] ''Мужиево (Muzsijevo / Mužievo),'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Mužjová''): falu [[Ukrajna|Ukrajnában]] a [[Beregszászi járás]]ban. |
'''Nagymuzsaly''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve),'' [[orosz nyelv|oroszul]] ''Мужиево (Muzsijevo / Mužievo),'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Mužjová''): falu [[Ukrajna|Ukrajnában]] a [[Beregszászi járás]]ban. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu [[Beregszász]]tól 8 |
A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu [[Beregszász]]tól 8 km-re délkeletre található. |
||
==Nevének eredete== |
== Nevének eredete == |
||
Neve [[szláv nyelvek|szláv]] személynévből (Muzej) ered. |
Neve [[szláv nyelvek|szláv]] személynévből (Muzej) ered. |
||
==Története== |
== Története == |
||
'''Nagymuzsaly''' már az őskorban is lakott terület volt. |
'''Nagymuzsaly''' már az őskorban is lakott terület volt. |
||
[[1232]]-ben '''Muse''' néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet [[II. András magyar király|II. András]] adott a beregi királyi uradalom gondnokának, s határát is leiratta. |
[[1232]]-ben '''Muse''' néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet [[II. András magyar király|II. András]] adott a beregi királyi uradalom gondnokának, s határát is leiratta. |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
Kismuzsaly egykori [[14. század]]i templomának csak romjai állnak, [[1657]]-ben pusztult el. |
Kismuzsaly egykori [[14. század]]i templomának csak romjai állnak, [[1657]]-ben pusztult el. |
||
A falut [[1566]]-ban a [[tatárok]], [[1657]]-ben a [[lengyelek]] pusztították el. |
A falut [[1566]]-ban a [[tatárok]], [[1657]]-ben a [[lengyelek]] pusztították el. |
||
Az egyik közeli barlangban [[1831]]-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elöl rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le. |
Az egyik közeli barlangban [[1831]]-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elöl rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le. |
||
[[1910]]-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar. |
[[1910]]-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar. |
||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]ához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]ához tartozott. |
||
==Látnivalók== |
== Látnivalók == |
||
* Nagymuzsaly temploma késő gótikus [[15. század]]i eredetű. Fa harangtornya a [[17. század]] közepén épült. |
* Nagymuzsaly temploma késő gótikus [[15. század]]i eredetű. Fa harangtornya a [[17. század]] közepén épült. |
||
* Kismuzsaly középkori templomának romjai. |
* Kismuzsaly középkori templomának romjai. |
||
==Híres emberek== |
== Híres emberek == |
||
Itt született [[1750]]-ben [[Beregszászi Nagy Pál]] nyelvtudós. |
Itt született [[1750]]-ben [[Beregszászi Nagy Pál]] nyelvtudós. |
||
A lap 2010. augusztus 3., 11:22-kori változata
| Nagymuzsaly | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Beregszászi járás |
| Község | Beregszász község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 90260 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2086 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 186,25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Terület | 11,2 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″ | |
 Nagymuzsaly
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymuzsaly témájú médiaállományokat. | |
Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.
Fekvése
A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található.
Nevének eredete
Neve szláv személynévből (Muzej) ered.
Története
Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt.
1232-ben Muse néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet II. András adott a beregi királyi uradalom gondnokának, s határát is leiratta.
1280 IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta.
1377-ben Kunch ispán fia Eberhardt fia Péter lampertszászi bíró Magyar Pálnak 50 márkáért eladta tartozékaival együtt.
Kismuzsaly egykori 14. századi templomának csak romjai állnak, 1657-ben pusztult el.
A falut 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.
Az egyik közeli barlangban 1831-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elöl rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le.
1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Látnivalók
- Nagymuzsaly temploma késő gótikus 15. századi eredetű. Fa harangtornya a 17. század közepén épült.
- Kismuzsaly középkori templomának romjai.
Híres emberek
Itt született 1750-ben Beregszászi Nagy Pál nyelvtudós.
