„Tereske” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát |
a →Római katolikus templom: gótika (linkjav.) |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
Tereske [[bencés]] apátsága és [[román stílus|román]] temploma a [[11. század|11]]-[[12. század]]ban épült. Az északi falon látható [[Szent László legenda]] falképsorának utolsó négy képe a [[13. század]]ban, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. [[1467]]-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. [[I. Mátyás|Mátyás]] [[1490]]-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartó)is. A [[16. század]] során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után [[barokk]] átépítés következett. |
Tereske [[bencés]] apátsága és [[román stílus|román]] temploma a [[11. század|11]]-[[12. század]]ban épült. Az északi falon látható [[Szent László legenda]] falképsorának utolsó négy képe a [[13. század]]ban, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. [[1467]]-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. [[I. Mátyás|Mátyás]] [[1490]]-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartó)is. A [[16. század]] során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után [[barokk]] átépítés következett. |
||
[[Fájl:Tereske templom belsoe .jpg|250px|bélyegkép|balra|Templombelső]] |
[[Fájl:Tereske templom belsoe .jpg|250px|bélyegkép|balra|Templombelső]] |
||
[[Fájl:Tereske Sz laszlo legendaja falfestmeny.jpg |
[[Fájl:Tereske Sz laszlo legendaja falfestmeny.jpg|250px|bélyegkép|balra|Tereske, Szent László legendája, falfreskó-részlet]] |
||
[[Fájl:TereskeSztLaszlo.JPG|250px|bélyegkép|balra|Részlet a tereskei [[Szent László]] legendából, egy észak-magyarországi tájakat bemutató kiállítási füzetből.]] |
[[Fájl:TereskeSztLaszlo.JPG|250px|bélyegkép|balra|Részlet a tereskei [[Szent László]] legendából, egy észak-magyarországi tájakat bemutató kiállítási füzetből.]] |
||
A mai templom [[Keletelés|keletelt]], [[Hajó (építészet)|egyhajós]], homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később [[barokk stílus]]úra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő [[gótikus]] ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a [[középkor]]i kolostor és torony alapfalai láthatók. |
A mai templom [[Keletelés|keletelt]], [[Hajó (építészet)|egyhajós]], homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később [[barokk stílus]]úra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő [[gótika|gótikus]] ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a [[középkor]]i kolostor és torony alapfalai láthatók. |
||
===Volt Frideczky kúria=== |
===Volt Frideczky kúria=== |
||
A lap 2010. augusztus 2., 12:54-kori változata
| Tereske | |||
 | |||
| Középkori eredetű római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Kistérség | Rétsági | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 2652 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 688 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 42,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 02″, k. h. 19° 11′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 02″, k. h. 19° 11′ 34″ | |||
 Tereske
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Tereske weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tereske témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tereske község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.
Fekvése
Nógrád megyében a 2-es számú főútvonal Rétság után szakaszáról, egy 1 km-es bekötő úton érhető el.
Története
Tereske (-monostor, Tót-) Árpád-kori település. Nevét 1219-ben említette először oklevél Triskai néven.
1255-ben Triske, Tottriske, 1274-ben Tottreske néven. Tereskének már a tatárjárás idejében is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is.
Az Árpád-korban már monostor is állt itt, melynek apátja 1219-ben perelte a Heves vármegyében lévő poroszlai (Poroszló) apátot és kegyurát 20 M miatt.
A monostoros hely mellett Vadkerttel határosan terült el Tóttereske falu, melynek 5 és fél ekényi, a nógrádi vár alá tartozó földjét 1255-ben Sdelyn (Edelyn) fia Jób eladta a Vadkerten birtokos esztergomi érseknek.
A 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 867 lakosából 860 magyar volt, ebből 815 római katolikus, 19 evangélikus, 3 izraelita volt.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 93 %-a magyar, 7 %-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Műemlékei
Római katolikus templom
Tereske bencés apátsága és román temploma a 11-12. században épült. Az északi falon látható Szent László legenda falképsorának utolsó négy képe a 13. században, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. 1467-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. Mátyás 1490-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartó)is. A 16. század során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után barokk átépítés következett.
A mai templom keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később barokk stílusúra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő gótikus ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a középkori kolostor és torony alapfalai láthatók.
Volt Frideczky kúria
A kúria a Frideczky családnak épült 18. században, barokk stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely előtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögű oromzat áll. A főbejárat is innen nyílik, az előcsarnokhoz korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt később lépcsőkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtető fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kőkeretes pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.
Lásd még
Volt Huszár kastély
A kastélyt a Huszár család építtette klasszicista stílusban, 1848-ban. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő timpanonnal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a bal oldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben.
A Római katolikus templom és a volt Huszár kastély műemléki környezete
A terület határa keleten a templomtelek vonala a plébánia telkéig, ahol nyugat felé fordul a Kossuth utcai telkek, majd a kúria parkjának végében. Nyugat és észak felől körülöleli a kastélyparkot, majd a takarékszövetkezettől északra elhaladva visszatér a Kossuth út északi beépítési vonalához.
A műemléki környezet a Huszár kastély és park, az értékes Római katolikus templom és kolostorrom, a Frideczky kúria és majorság, valamint a köztük lévő néhány fésűs beépítésű lakóház faluképet meghatározó együttesét van hivatva védeni. A kúria parkja elhanyagolt, kerítése romos, a majorsági épületeket részben lebontották, helyükre új, modern családi házak épültek.
Temetőkert
A temetőkertet a templomtól keletre találjuk. Kettéosztottsága szokatlan. Ez azt jelenti, hogy egyik felében a falusiak, a másikban a birtokos családok temetkeztek. Az elmúlt negyven évben sem szűnt meg ez a megosztottság.
A tereskei temetőkert eredetileg szépen tervezett, fákkal, bokrokkal telepített volt. A meglévő fák igényes kialakításáról tanúskodnak. Ezt a megállapítást igazolja a méretes fák egész sora, a 150 cm törzskerületű szomorú bükk, a két vérbükk, a pirosvirágú galagonya, a lucfenyő, az amári palósfa, az aranyvessző szép bokrai és a vörösmogyorók. Volt egy olyan elképzelés, hogy a megyéből összegyűjtik és megőrzik a régi fejfákat, erre még nem került sor.
Lásd még
Források
- Györffy György: Nógrádvármegye
Irodalom
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora