„Ostenburg-Moravek Gyula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Katona infobox
{{Katona infobox
| név = Ostenburg-Moravek Gyula
| név = Ostenburg-Morawek Gyula
| kép = OstenburgM.jpg
| kép = OstenburgM.jpg
| képaláírás = Ostenburg 1920-ban
| képaláírás = Ostenburg 1920-ban
19. sor: 19. sor:
}}
}}


'''Ostenburg-Moravek Gyula''', [[gratten]]i [[lovag]] ([[Marosvásárhely]], [[1884]]. [[december 2.]] – [[Budapest]], [[1944]]. [[január 13.]]) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.
'''Ostenburg-Morawek Gyula''', [[gratten]]i [[lovag]] ([[Marosvásárhely]], [[1884]]. [[december 2.]] – [[Budapest]], [[1944]]. [[január 13.]]) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.


==Életpályája==
==Életpályája==

A lap 2010. július 30., 17:13-kori változata

Ostenburg-Morawek Gyula
Ostenburg 1920-ban
Ostenburg 1920-ban
Született1884. december 2.
Marosvásárhely,
Meghalt1944. január 13.
Budapest,
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
Rendfokozataőrnagy
CsatáiI. világháború, Nyugat-magyarországi felkelés

Ostenburg-Morawek Gyula, gratteni lovag (Marosvásárhely, 1884. december 2.Budapest, 1944. január 13.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.

Életpályája

A Tanácsköztársaság bukása után Sopron csendőrparancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és talán Baghy László) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélat, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzó választáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak segítségével a nyugat-magyarországi felkelés eredményeképp jött létre 1921. november 4-én a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20–23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.

Források