„III. Róbert flamand gróf” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Infobox_Uralkodó | name = III. Róbert flamand gróf | title =Flandria grófja, Nevers grófja | image =[[Fájl:Blason Comte-de-Flandre.svg|70px]…”
 
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: de, fr, it, nl, pl, ru, vls
58. sor: 58. sor:


[[en:Robert III, Count of Flanders]]
[[en:Robert III, Count of Flanders]]
[[de:Robert III. (Flandern)]]
[[fr:Robert III de Flandre]]
[[it:Roberto III delle Fiandre]]
[[nl:Robrecht III van Vlaanderen]]
[[pl:Robert III Flandryjski]]
[[ru:Роберт III (граф Фландрии)]]
[[vls:Robrecht III van Vloandern]]

A lap 2010. július 27., 15:16-kori változata

III. Róbert flamand gróf
Figyelem! Ez a sablon elavult, csakis a lapok régebbi változatainak helyes megjelenítése érdekében hagytuk meg. Ha egy lap legújabb változatán látod ezt a szöveget, cseréld le a sablont az újabb változatra: {{Uralkodó infobox}}(?)
Flandria grófja, Nevers grófja
Uralkodása 12731322 (Nevers ), 1305 - 1322 (Flandria)
Megkoronázása 1305
Született 1249
Elhunyt 1322.
Ypres
Nyughelye Ypres-i katedrális
Elődje I. Guy flamand gróf
Utódja I. Lajos flamand gróf
Felesége 1) Blanhe d'Anjou 2) Jolánta de Bourgogne
Gyermekei 1) Károly, ismeretlen 2) Lajos, Róbert, Jeanne, Jolánta, Matilda
Dinasztia Dampierre-ház
Édesapja I. Guy flamand gróf
Édesanyja Matilda de Bethune

Robert de Bethune (12491322) középkori flamand nemes, 1273-tól Nevers grófja, majd apja halála után 1305-től haláláig Flandria grófja III. Róbert néven. Flandriában a francia királyokkal való ellenállás miatt a "Flandria oroszlánja" (Leeuw van Vlaanders) néven emlegették.

Élete

III. Róbert gróf (balra) és utódai a kortrijki katedrális egyik kápolnájában

Apja I. Guy flamand gróf, anyja Matilda de Bethune. 1264-ben, anyja halála után megkapta Béthune és Dendermonde birtokokat. 1266-ban elkísérte apósát, Károly anjou herceget szicíliai hadjáratába és részt vett a beneventoi csatában a Hohenstauf hercegek, Manfréd és Konrádin ellen. Apjával együtt vettek részt 1270-ben a VIII. keresztes hadjáratban, amelyet IX. Lajos francia király vezetett. Vissaztérésük után is apja oldalán maradt és segítette a IV. Fülöp francia király ellen vívott harcaiban.

1296-ban Guy gróf szövetséget kötött Angliával, majd lényegében Róbert biztatására 1297-ben minden hűbéresi kötelékét felmondta IV. Fülöp felé. Fülöp azonnal sereget küldött Flandria ellen, és sorra vette be a fontosabb városokat. Róbert lényegében átvette a grófi hatalmat 1299. november 3-án, amikor apja ezzel próbálta kiengesztelni Fülöpöt, majd 1300. májusában önként feladta magát apjával és Vilmos öccsével a francia királynak. Chinon várában tartották fogságban őket és a széles körben elterjedt, Hendrik Conscience által regényes formában ismegörökített változattal ellentétben nem vett részt 1302. július 11-én a Kortrijk közelében vívott csatában, ahol a gróf támogatói és a flamand városok milíciája súlyos vereséget mért a francia lovagi seregre.

1305. júliusában, apja halála után engedélyt kapott arra, hogy visszatérjen Flandriába és átvegye a grófság igazgatását, bár hatáskörét jócskán korlátozta az Athis-sur-Orge-i szerződés. A szerződés értelmében Lille, Douai és Béthune városok a francia király birtokai lettek és Flandria a király adófizetője lett. Róbert kezdetben sikeresen vette rá a grófság népét és a városok lakóit, hogy teljesítsék kötelezettségeiket IV. Fülöp felé. Azonban 1210. áprilisára inkább az ellenállást választotta. Fülöp utóda, X. Lajos ugyan megtiltotta, hogy Franciaországból gabonát vagy más élelmiszereket szállítsanak Flandriába, de ezt csak egy nagyon jól jövedelmező csempészhálózat kiépítését eredményezte, míg Lajosnak úgy kellett élelmiszert rekvirálni a francia csapatok számára. 1317-re Róbert és Lajos utóda, V. Fülöp is inkább diplomáciai megoldást keresett a konfliktus lezárására. Különösen, mivel Róbert sikereit nem tudta kiaknázni: amikor 1319-ben Lille városa ellen vonult, a genti városi milícia megtagadta, hogy átlépje Flandria határát és Róbert nem tudta bevenni a várost.

Unokája és utóda, Neversi Lajos biztatására 1320-ban Párizsba utazott és kibékült V. Fülöppel, aki elismerte Lajos igényét a flamand grófi címre és neki ígérte második lányát, Margitot is. Lajost Nevers grófságban nevelték fel, Franciaország középső részén és sok időt töltött a francia király udvarában, vagyis lényegében már a francia udvar tagja volt. Az egyezmény tehát látszólag Fülöp sikere volt, bár idővel Lajos francia kötődései és flamand támogatóinak hiánya felkelésekhez vezettek Flandriában.

Róbert 1322-ben halt meg, utóda Lajos, Nevers és Rethel grófja lett. Az ypres-i Szt. Márton katedrálisban temették el

Családja és leszármazottai

Előző uralkodó:
{{{előző}}}
Flandria grófja
1305-1322
A flamand grófok címere
Következő uralkodó:
{{{következő}}}

Források

  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán[1] elérhető
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert III, Count of Flanders című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek