„Arany Bálint” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:AranyBalint Abonyi6.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest XIV. kerületében|'''Arany Bálint''' emléktáblája egykori lakhelyén, az Abonyi utca 6. szám alatt]] ]] |
[[Fájl:AranyBalint Abonyi6.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest XIV. kerületében|'''Arany Bálint''' emléktáblája egykori lakhelyén, az Abonyi utca 6. szám alatt]] ]] |
||
'''Arany Bálint''' ([[Rinyaújlak]], [[1901]]. [[február 28.]] – [[Budapest]], [[1987]]. [[november 24]] |
'''Arany Bálint''' ([[Rinyaújlak]], [[1901]]. [[február 28.]] – [[Budapest]], [[1987]]. [[november 24.]]) magyar gépészmérnök, a [[Magyar Közösség]] munkájában való részvételéért [[koncepciós per]]ben elítélték. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
A lap 2010. július 25., 14:06-kori változata
Arany Bálint (Rinyaújlak, 1901. február 28. – Budapest, 1987. november 24.) magyar gépészmérnök, a Magyar Közösség munkájában való részvételéért koncepciós perben elítélték.
Élete
Egy négygyermekes családból származott. A csurgói református gimnáziumban érettségizett. A budapesti műegyetemenen szerzett gépészmérnöki diplomát 1925-ben. A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) alkalmazta 1929-ben. Mint tervezőmérnöknek jelentős szerepe volt a golyóscsapágyak magyarországi elterjesztésében. 1935-ben feleségül vette Köpeczy Ilonát. A II. világháború idején a németellenes tevékenységet folytató Magyar Közösség tagja volt. Része volt a Turul Könyvkiadó és a Magyar Út című hetilap anyagi megalapozásában és fejlesztésében. 1945-től az FKGP központjában dolgozott szervezőtitkárként. 1946. decemberében letartóztatták a Magyar Köztársaság és a demokratikus rendszer megdöntésére szervezett összeesküvés vádjával. A koncepciós perben előbb halálra ítélték, majd az ítéletet 12 évi fegyházbüntetésre változtatták. 1956 szeptemberében szabadult, jogilag rehabilitálták, folytatta mérnöki munkáját, de rendőri zaklatások kísérték élete végéig. Könyve Koronatanú (Emlékirat 1945–57) címmel jelent meg 1990-ben Budapesten.