„Endrődi sortűz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1935 |
apológia ki. történeti-politikai helyzetértelmezés be. a cikk nem a csendőrségrő |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''endrődi sortűz''' [[1935]]. [[március 20.|március 20-án]] |
Az '''endrődi sortűz''' [[1935]]. [[március 20.|március 20-án]] a [[Békés vármegye]]i [[Endrőd]]ön bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az ''endrődi sortűz'' fogalommá vált a későbbiekben: a [[Gömbös Gyula]] nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. A [[kommunizmus|kommunista]]-érában Gömböst emiatt is azonosították „[[fasizmus|fasisztaként]]”, vagy fasisztoid típusú politikusként. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”,<ref>[http://www.kommunista.net/hir/emlekek-horthy-demokracia kommunista.net]</ref>, a kormányterror megnyilvánulásának,<ref>[http://www.freedom.hu/IIvh/Emberek/Magyar/politikusok.htm Politikus életrajzok]</ref> az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.<ref>[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14485 A Horthy-korszak csendőrsége]</ref> |
||
Az 1935. március 20-án |
Az [[1935-ös választások|1935. évi országgyűlési választási kampány]] alatt, március 20-án Endrőd főterén [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárti]] választási gyűlésre gyülekeztek a település lakói, hogy meghallgassák a párt jelöltjének beszédét. A képviselőjelölt azonban egy óránál többet késett a kezdés előre meghirdetett időpontjához képest, erre hivatkozva az illetékes [[gyomai járás]]i [[főszolgabíró]] elrendelte a karhatalomként kirendelt csendőrségnek a gyűlés feloszlatását. A csendőrök felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, akik rendben meg is kezdték elvonulásukat. Ezalatt azonban megérkezett a képviselőjelölt és meg akarta tartani beszédét, ezt viszont a főszolgabíró továbbra sem engedélyezte, és ennek megfelelően utasította a csendőrséget. Az emiatt kialakuló tumultusban a csendőrök - az erre vonatkozó szabályokat követve - fegyverüket használták a tömeggel szemben, aminek következtében hat ember a helyszínen, kettő a kórházban később halt bele sebesüléseibe.<ref>Rubicon: ''Csendőrség a Horthy korszakban'', 18. old.</ref> |
||
A tényekből következően amennyiben politikai indíttatást kell keresni, akkor azt |
A tényekből következően amennyiben politikai indíttatást kell keresni, akkor azt a főszolgabíró intézkedéseit megalapozó kormányzati politikában, a választások szabadságának korlátozásában lehet megtalálni. A csendőrség az adott helyzetben a fegyverhasználatra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok miatt nem volt döntési helyzetben.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> A csendőrnek ugyanis mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát, ellenkező esetben hadbíróság várt rá. Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref> |
||
Az endrődi sortűz tragikus esemény, amely azonban a későbbi értékelésekben megalapozatlan politikai felhangokat kapott. Mindenekelőtt azért, mert már saját korában (1935-ban) a választási kampányban ezt az incidenst az ellenzéki pártok a kormánypárt ellen használták fel. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2010. július 24., 16:37-kori változata
Az endrődi sortűz 1935. március 20-án a Békés vármegyei Endrődön bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az endrődi sortűz fogalommá vált a későbbiekben: a Gömbös Gyula nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. A kommunista-érában Gömböst emiatt is azonosították „fasisztaként”, vagy fasisztoid típusú politikusként. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”,[1], a kormányterror megnyilvánulásának,[2] az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.[3]
Az 1935. évi országgyűlési választási kampány alatt, március 20-án Endrőd főterén kisgazdapárti választási gyűlésre gyülekeztek a település lakói, hogy meghallgassák a párt jelöltjének beszédét. A képviselőjelölt azonban egy óránál többet késett a kezdés előre meghirdetett időpontjához képest, erre hivatkozva az illetékes gyomai járási főszolgabíró elrendelte a karhatalomként kirendelt csendőrségnek a gyűlés feloszlatását. A csendőrök felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, akik rendben meg is kezdték elvonulásukat. Ezalatt azonban megérkezett a képviselőjelölt és meg akarta tartani beszédét, ezt viszont a főszolgabíró továbbra sem engedélyezte, és ennek megfelelően utasította a csendőrséget. Az emiatt kialakuló tumultusban a csendőrök - az erre vonatkozó szabályokat követve - fegyverüket használták a tömeggel szemben, aminek következtében hat ember a helyszínen, kettő a kórházban később halt bele sebesüléseibe.[4]
A tényekből következően amennyiben politikai indíttatást kell keresni, akkor azt a főszolgabíró intézkedéseit megalapozó kormányzati politikában, a választások szabadságának korlátozásában lehet megtalálni. A csendőrség az adott helyzetben a fegyverhasználatra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok miatt nem volt döntési helyzetben.[5] A csendőrnek ugyanis mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát, ellenkező esetben hadbíróság várt rá. Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.[6]
Jegyzetek
- ↑ kommunista.net
- ↑ Politikus életrajzok
- ↑ A Horthy-korszak csendőrsége
- ↑ Rubicon: Csendőrség a Horthy korszakban, 18. old.
- ↑ Rubicon: Magyar királyi csendőrség, 7. old.
- ↑ Rubicon: Magyar királyi csendőrség, 13. old.