„Endrődi sortűz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
1935 |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''endrődi sortűz''' [[1935]]. [[március 20.|március 20-án]] az akkori [[Békés vármegye]]i Endrődön (ma: [[Gyomaendrőd]], endrődi városrész) bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az ''endrődi sortűz'' fogalommá vált a későbbiekben: a [[Gömbös Gyula]] nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. A [[kommunizmus|kommunista]]-érában Gömböst emiatt is azonosították „[[fasizmus|fasisztaként]]”, vagy fasisztoid típusú politikusként. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”,<ref>[http://www.kommunista.net/hir/emlekek-horthy-demokracia kommunista.net]</ref>, a kormányterror megnyilvánulásának,<ref>[http://www.freedom.hu/IIvh/Emberek/Magyar/politikusok.htm Politikus életrajzok]</ref> az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.<ref>[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14485 A Horthy-korszak csendőrsége]</ref> A valóság azonban egészen más volt: a tragédiát a [[csendőrség]] szigorú fegyverhasználati szabályai és egy elhibázott helyi döntés együttesen okozta, ahhoz nem volt köze a politikának. |
Az '''endrődi sortűz''' [[1935]]. [[március 20.|március 20-án]] az akkori [[Békés vármegye]]i Endrődön (ma: [[Gyomaendrőd]], endrődi városrész) bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az ''endrődi sortűz'' fogalommá vált a későbbiekben: a [[Gömbös Gyula]] nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. A [[kommunizmus|kommunista]]-érában Gömböst emiatt is azonosították „[[fasizmus|fasisztaként]]”, vagy fasisztoid típusú politikusként. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”,<ref>[http://www.kommunista.net/hir/emlekek-horthy-demokracia kommunista.net]</ref>, a kormányterror megnyilvánulásának,<ref>[http://www.freedom.hu/IIvh/Emberek/Magyar/politikusok.htm Politikus életrajzok]</ref> az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.<ref>[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14485 A Horthy-korszak csendőrsége]</ref> A valóság azonban egészen más volt: a tragédiát a [[csendőrség]] szigorú fegyverhasználati szabályai és egy elhibázott helyi döntés együttesen okozta, ahhoz nem volt köze a politikának. |
||
Az |
Az 1935. március 20-án megtartandó endrődi [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárti]] kortesbeszédre gyülekeztek az emberek. Tehát nem egy kisgazda-gyűlés volt, hanem a kisgazdapárti képviselőjelölt választási beszédének meghallgatására került (volna) sor. A képviselőjelölt azonban egy óránál többet késett a kezdés előre meghirdetett időpontjához képest. Ezért a helyi főszolgabíró elrendelte a gyűlés feloszlatását. A csendőrség természetesen minden ilyen jellegű összejövetelen jelen volt, ezért a terület elhagyására a csendőrök szólították fel a résztvevőket, akik rendben meg is kezdték elvonulásukat. A tragédia akkor kezdődött, amikor a képviselőjelölt mégis megérkezett és meg akarta tartani beszédét, amit viszont a főszolgabíró nem engedélyezett. A csendőrségnek természetesen a helyi elöljáró utasítását kellett követni, tehát fenntartották a terület kiürítésére vonatkozó utasításukat. A kialakuló tumultusban egyesek ütlegelni kezdték a csendőröket, akik fegyverhasználattal válaszoltak. Hat ember a helyszínen, kettő a kórházban később halt bele sebesüléseibe.<ref>Rubicon: ''Csendőrség a Horthy korszakban'', 18. old.</ref> |
||
A tényekből következően amennyiben politikai indíttatást kell keresni, akkor azt csak a kormánypárti főszolgabíró intézkedéseiben lehet megtalálni. Sem Gömbös Gyula, sem az ő igen merev, tekintélyelvű politikai álláspontja ebben az ügyben nem kerülhetett szóba. A csendőrség viszont az adott helyzetben nem tehetett mást. Ez a szervezet a rendkívül szigorú szabályainak köszönhette azt a hírnevét, miszerint egész [[Európa|Európában]] az egyik leghatékonyabb rendvédelmi testület volt akkoriban.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> A csendőrnek mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát. Ellenkező esetben hadbíróság várt rá. Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref> |
A tényekből következően amennyiben politikai indíttatást kell keresni, akkor azt csak a kormánypárti főszolgabíró intézkedéseiben lehet megtalálni. Sem Gömbös Gyula, sem az ő igen merev, tekintélyelvű politikai álláspontja ebben az ügyben nem kerülhetett szóba. A csendőrség viszont az adott helyzetben nem tehetett mást. Ez a szervezet a rendkívül szigorú szabályainak köszönhette azt a hírnevét, miszerint egész [[Európa|Európában]] az egyik leghatékonyabb rendvédelmi testület volt akkoriban.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> A csendőrnek mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát. Ellenkező esetben hadbíróság várt rá. Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref> |
||
Az endrődi sortűz tragikus esemény, amely azonban a későbbi értékelésekben megalapozatlan politikai felhangokat kapott. Mindenekelőtt azért, mert már saját korában ( |
Az endrődi sortűz tragikus esemény, amely azonban a későbbi értékelésekben megalapozatlan politikai felhangokat kapott. Mindenekelőtt azért, mert már saját korában (1935-ban) a választási kampányban ezt az incidenst az ellenzéki pártok a kormánypárt ellen használták fel. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
[[Kategória:Horthy-korszak]] |
[[Kategória:Horthy-korszak]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:1935]] |
A lap 2010. július 24., 16:19-kori változata
Az endrődi sortűz 1935. március 20-án az akkori Békés vármegyei Endrődön (ma: Gyomaendrőd, endrődi városrész) bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az endrődi sortűz fogalommá vált a későbbiekben: a Gömbös Gyula nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. A kommunista-érában Gömböst emiatt is azonosították „fasisztaként”, vagy fasisztoid típusú politikusként. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”,[1], a kormányterror megnyilvánulásának,[2] az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.[3] A valóság azonban egészen más volt: a tragédiát a csendőrség szigorú fegyverhasználati szabályai és egy elhibázott helyi döntés együttesen okozta, ahhoz nem volt köze a politikának.
Az 1935. március 20-án megtartandó endrődi kisgazdapárti kortesbeszédre gyülekeztek az emberek. Tehát nem egy kisgazda-gyűlés volt, hanem a kisgazdapárti képviselőjelölt választási beszédének meghallgatására került (volna) sor. A képviselőjelölt azonban egy óránál többet késett a kezdés előre meghirdetett időpontjához képest. Ezért a helyi főszolgabíró elrendelte a gyűlés feloszlatását. A csendőrség természetesen minden ilyen jellegű összejövetelen jelen volt, ezért a terület elhagyására a csendőrök szólították fel a résztvevőket, akik rendben meg is kezdték elvonulásukat. A tragédia akkor kezdődött, amikor a képviselőjelölt mégis megérkezett és meg akarta tartani beszédét, amit viszont a főszolgabíró nem engedélyezett. A csendőrségnek természetesen a helyi elöljáró utasítását kellett követni, tehát fenntartották a terület kiürítésére vonatkozó utasításukat. A kialakuló tumultusban egyesek ütlegelni kezdték a csendőröket, akik fegyverhasználattal válaszoltak. Hat ember a helyszínen, kettő a kórházban később halt bele sebesüléseibe.[4]
A tényekből következően amennyiben politikai indíttatást kell keresni, akkor azt csak a kormánypárti főszolgabíró intézkedéseiben lehet megtalálni. Sem Gömbös Gyula, sem az ő igen merev, tekintélyelvű politikai álláspontja ebben az ügyben nem kerülhetett szóba. A csendőrség viszont az adott helyzetben nem tehetett mást. Ez a szervezet a rendkívül szigorú szabályainak köszönhette azt a hírnevét, miszerint egész Európában az egyik leghatékonyabb rendvédelmi testület volt akkoriban.[5] A csendőrnek mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát. Ellenkező esetben hadbíróság várt rá. Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.[6]
Az endrődi sortűz tragikus esemény, amely azonban a későbbi értékelésekben megalapozatlan politikai felhangokat kapott. Mindenekelőtt azért, mert már saját korában (1935-ban) a választási kampányban ezt az incidenst az ellenzéki pártok a kormánypárt ellen használták fel.
Jegyzetek
- ↑ kommunista.net
- ↑ Politikus életrajzok
- ↑ A Horthy-korszak csendőrsége
- ↑ Rubicon: Csendőrség a Horthy korszakban, 18. old.
- ↑ Rubicon: Magyar királyi csendőrség, 7. old.
- ↑ Rubicon: Magyar királyi csendőrség, 13. old.