„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
16. sor: 16. sor:
Serege vezérletét a tehetséges [[Stefan Czarniecki]]re bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a svéd és [[brandenburg]]i csapatokat, akik szintén részt vettek a Lengyelország megszállásában.
Serege vezérletét a tehetséges [[Stefan Czarniecki]]re bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a svéd és [[brandenburg]]i csapatokat, akik szintén részt vettek a Lengyelország megszállásában.


X. Károly Gusztáv még a [[Porosz Hercegség|porosz herceggel]] tárgyalt, hogy [[Poroszország]] elismerje-e Svédország főségét, s [[Małbork]] kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre [[Lviv|Lwów]] felé.
X. Károly Gusztáv még a [[Porosz Hercegség|porosz herceggel]] tárgyalt, hogy [[Poroszország]] elismerje-e Svédország főségét, s [[Malbork]] kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre [[Lviv|Lwów]] felé.


A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan támadták, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A sereg 6005 svéd katonát és 3000, még előző évben átállt lengyel vitézt számolt. A svédeket [[németek|német]], valamint néhány [[Angolok|angol]] zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok erősítették.<br>
A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan támadták, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A sereg 6005 svéd katonát és 3000, még előző évben átállt lengyel vitézt számolt. A svédeket [[németek|német]], valamint néhány [[Angolok|angol]] zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok erősítették.<br>

A lap 2010. július 21., 12:27-kori változata

Gołębiei csata
KonfliktusÉszaki háború (1655–60)
Időpont1656. február 18.
HelyszínGołąb, Krasiczno, Lengyelország
Eredménysvéd pürrhoszi győzelem
Szemben álló felek
Lengyelország-Litvánia
Fájl:Military flag of the Crimean Tatars.PNG Krími Tatár Kánság
Svéd Királyság
Svéd-párti lengyelek
Parancsnokok
Stefan CzarnieckiFájl:Vasa-ház címere.png X. Károly Gusztáv svéd király
Szemben álló erők
370 huszár, 300 dragonyos, 1970 páncélos, néhány száz gyalogos, tatárok6005 svéd, 3000 lengyel, francia, angol és német zsoldosok
Veszteségek
150 fő100–200 fő
Térkép
Gołębiei csata (Lengyelország)
Gołębiei csata
Gołębiei csata
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 29′ 13″, k. h. 21° 52′ 31″Koordináták: é. sz. 51° 29′ 13″, k. h. 21° 52′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gołębiei csata témájú médiaállományokat.


A gołąbi csata az 1655–60 évi északi háború lengyel frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne Gołąb és Krasiczno községeknél volt, 1656. február 1819-én.

1655-ben a svédek viharos benyomulásukkal elfoglalták Lengyelország nagy részét. II. János Kázmér lengyel király Sziléizába menekült, majd a częstochowai diadalt követően visszatért, s a korábban a svéd megszállók mellé állt lengyelek tömegesen pártoltak át.
Serege vezérletét a tehetséges Stefan Czarnieckire bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a svéd és brandenburgi csapatokat, akik szintén részt vettek a Lengyelország megszállásában.

X. Károly Gusztáv még a porosz herceggel tárgyalt, hogy Poroszország elismerje-e Svédország főségét, s Malbork kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre Lwów felé.

A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan támadták, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A sereg 6005 svéd katonát és 3000, még előző évben átállt lengyel vitézt számolt. A svédeket német, valamint néhány angol zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok erősítették.
Gołąbnál a svéd előhadak utolérték Czarniecki csapatát. A lengyel sereg 370 huszárt, 300 dragonyost és 1970 páncélost számolt, továbbá pár száz gyalogost, ezek azonban még frissen toborzott, részben kiképzés előtt álló katonákból álltak. Oldalaikon küzdöttek még tatár lovasok is.

Az ütközet a Visztula és a Wieprz összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkellt a Wieprzen, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had Czarnieckivel az élen Końskowolába vonult vissza.

Károly Gusztáv pihenőt rendelt el és csak február 20-án folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és Freed Aschenberg vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezeket azonban Krasicznónál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, Aschenberg is alig bírt elmenekülni.

A gołąbi csatát megelőzően Jan Sapieha elfoglalta Janówot a svédektől, akiket Bogusłav litván herceg segített katonái élén.
A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban.
Az áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte ellenállásra a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.

A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt Károly Gusztáv számára. A krasicznói támadás után a svédek bevonultak Lublinba, majd Zamość alá, de a várat nem merték megostromolni.

Forrás

  • Henryk Sienkiewicz: Özönvíz, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969