„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Helyesírási javítás: görögkeleti, görög katolikus |
|||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
Az egyház jogi rehabilitálására [[1989]]-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 [[kárpátalja]]i templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza. |
Az egyház jogi rehabilitálására [[1989]]-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 [[kárpátalja]]i templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza. |
||
[[1991]] óta ismét van papképzés [[Ungvár]]on. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede [[magyarok|magyar]]. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos [[Galícia|Galíciában]] is működik görög katolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az [[Ukrán Görög Katolikus Egyház]] része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). |
[[1991]] óta ismét van papképzés [[Ungvár]]on. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede [[magyarok|magyar]]. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos [[Galícia|Galíciában]] is működik görög katolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az [[Ukrán Görög Katolikus Egyház]] része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). A görög katolikus egyház is szószólója a ruszinok nemzeti- és autonómia-jogainak, akárcsak az ortodox ruszin egyház. |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
A lap 2010. július 20., 17:55-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ruszin Görög Katolikus Egyház | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | keleti katolikus |
| Szertartás | bizánci |
| Nyelv | egyházi szláv |
| Rómához csatlakozott | 1646 |
| Székhely | St. John the Baptist Byzantine Catholic Cathedral |
| A Ruszin Görög Katolikus Egyház weboldala | |
A Ruszin Görög Katolikus Egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.
Története
1646-ban, mintegy fél évszázaddal a breszti unió után 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának Ungvárott. De még közel száz év telt el az első önálló Munkácsi Görög Katolikus Püspökség felállításáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
Az első püspök (De Camelis János József, 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt Máramaros vármegye ruszin lakosságára is; Olsavszky Mihály Mánuel püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; Bacsinszky András püspök működése (19. század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.
A szovjet korszak
Romzsa Tódor püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került, és 28 közülük nem tért vissza. Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. 1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.,a Szentszék Dudás Miklós Hajdúdorogi Megyéspüspököt nevezte ki egyházmegye apostoli kormányzójának melyet 1947 től haláláig betöltött.
Jelenkor
Az egyház jogi rehabilitálására 1989-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.
1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede magyar. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galíciában is működik görög katolikus egyházmegye Lviv központtal, mely az Ukrán Görög Katolikus Egyház része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). A görög katolikus egyház is szószólója a ruszinok nemzeti- és autonómia-jogainak, akárcsak az ortodox ruszin egyház.
Külső hivatkozások
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |