„Növényi nedv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
* {{fordítás|en|Plant sap|oldid=369704392|n=a|4=angol}} |
* {{fordítás|en|Plant sap|oldid=369704392|n=a|4=angol}} |
||
* [http://botany.ttk.unideb.hu/downloads/NovElettan_2_BScFloemTranszport.pdf Növényélettan: Floémtranszport] |
|||
{{DEFAULTSORT:No~venyi nedv}} |
{{DEFAULTSORT:No~venyi nedv}} |
A lap 2010. július 18., 22:15-kori változata
A növényi nedv egy növény xilémsejtjeiben (vízszállító sejtjeiben vagy vízszállító csöveiben) vagy floémjának rostacsőelemeiben szállított folyadék. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt vakuólumaiban lévő sejtnedvet, a gyümölcs nedvességtartalmát, a tejnedvet, gyantát, nyálkát nem soroljuk ide.
A xilémnedv legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya akropetális, azaz a gyökerektől a levelek felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. kohéziós elmélet magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák közötti kohéziós erő, valamint a xilémelemek morfológiája teszi lehetővé a vízpotenciál-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.[1]
A floémnedv legnagyobbrészt vízből áll, de oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat és cukrokat is tartalmaz. A floémnedv transzportja a forrásoktól (ahol a szénhidrátok keletkeznek vagy tárolódnak) a nyelőkig (a szénhidrátok felhasználási helyeiig) halad. A floémnedv transzportját a Münch-hipotézis (tömegáramlási modell) írja le legjobban (tömegáramlás, mert a víz viszonylag nagy tömegeinek mozgatásával szállítja a tápanyagokat). Ennek során a forrás, pl. egy levél sejtjeiben magas szervesanyag-koncentráció alakul ki, ami miatt víz áramlik a forrásba. Ezután a turgornyomás mozgatja a floémnedvet a forrástól a nyelőig. A floém sejtjeibe aktív transzporttal kerül be a forrásból a szállítandó vegyület, és aktív transzporttal kerül ki belőle a felhasználás helyén. A xilémnedv szállításától eltérően a háncsrészben mindkét irányban lehetséges az anyagáramlás.
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Plant sap című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Növényélettan: Floémtranszport