„Növényi nedv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A '''xilémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya [[akropetális]], azaz a [[gyökér|gyökerektől]] a [[levél (növény)|levelek]] felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. [[kohéziós elmélet]] magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák [[kohéziós erő|kohéziós ereje]], valamint a [[xilém]]elemek morfológiája teszi lehetővé a [[vízpotenciál]]-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.<ref>[http://ilex.efe.hu/PhD/emk/koppana/de_1651.pdf Koppán András: A fatörzsön kialakuló természetes elektromos potenciálkülönbség-változások és összefüggésük a xylemnedv-áramlással], PhD-értekezés, Sopron, 2004</ref> |
A '''xilémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya [[akropetális]], azaz a [[gyökér|gyökerektől]] a [[levél (növény)|levelek]] felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. [[kohéziós elmélet]] magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák [[kohéziós erő|kohéziós ereje]], valamint a [[xilém]]elemek morfológiája teszi lehetővé a [[vízpotenciál]]-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.<ref>[http://ilex.efe.hu/PhD/emk/koppana/de_1651.pdf Koppán András: A fatörzsön kialakuló természetes elektromos potenciálkülönbség-változások és összefüggésük a xylemnedv-áramlással], PhD-értekezés, Sopron, 2004</ref> |
||
A '''floémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, de oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat és [[cukor|cukrokat]] is tartalmaz. |
|||
==Források== |
==Források== |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
* {{fordítás|en|Plant sap|oldid=369704392|n=a|4=angol}} |
|||
{{DEFAULTSORT:No~venyi nedv}} |
{{DEFAULTSORT:No~venyi nedv}} |
||
A lap 2010. július 18., 21:43-kori változata
A növényi nedv egy növény xilémsejtjeiben (vízszállító sejtjeiben vagy vízszállító csöveiben) vagy floémjának rostacsőelemeiben szállított folyadék. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt vakuólumaiban lévő sejtnedvet, a gyümölcs nedvességtartalmát, a tejnedvet, gyantát, nyálkát nem soroljuk ide.
A xilémnedv legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya akropetális, azaz a gyökerektől a levelek felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. kohéziós elmélet magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák kohéziós ereje, valamint a xilémelemek morfológiája teszi lehetővé a vízpotenciál-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.[1]
A floémnedv legnagyobbrészt vízből áll, de oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat és cukrokat is tartalmaz.
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Plant sap című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.