„Frankfurt (Oder)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: be:Франкфурт-на-Одэры
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
a Bot: következő módosítása: be:Горад Франкфурт-на-Одэры; kozmetikai változtatások
23. sor: 23. sor:
'''Frankfurt (Oder)''' [ˈfʁaŋkfʊət] (''Odera-menti Frankfurt'', az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] idejében hivatalosan: ''Frankfurt an der Oder''): város [[Németország]]ban, [[Brandenburg]] szövetségi államban. [[1890]]-ben 55 738 lakosa volt, az [[1990-es évek]] elején 86 ezer.
'''Frankfurt (Oder)''' [ˈfʁaŋkfʊət] (''Odera-menti Frankfurt'', az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] idejében hivatalosan: ''Frankfurt an der Oder''): város [[Németország]]ban, [[Brandenburg]] szövetségi államban. [[1890]]-ben 55 738 lakosa volt, az [[1990-es évek]] elején 86 ezer.


==Fekvése==
== Fekvése ==
81 km távolságra [[Berlin]]től, az [[Odera]] bal partján, több vasútvonal találkozásánál. A folyó jobb partján fekvő [[Słubice|Słubicét]] (az egykori ''Dammvorstadt''-ot), amely [[1945]]-től [[Lengyelország]]hoz tartozik, híd köt össze a többi részekkel.
81 km távolságra [[Berlin]]től, az [[Odera]] bal partján, több vasútvonal találkozásánál. A folyó jobb partján fekvő [[Słubice|Słubicét]] (az egykori ''Dammvorstadt''-ot), amely [[1945]]-től [[Lengyelország]]hoz tartozik, híd köt össze a többi részekkel.


==Nevezetességei==
== Nevezetességei ==
Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.
Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.
*Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
* Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
*A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a [[14. század]] elejéről, 1717-ből való, gazdagon aranyozott főoltárral és a 14. századból való 38 méter magas, hétágú gyertyatartóval.
* A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a [[14. század]] elejéről, 1717-ből való, gazdagon aranyozott főoltárral és a 14. századból való 38 méter magas, hétágú gyertyatartóval.
*A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza ([[1607]]).
* A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza ([[1607]]).
*Emlékművek:
* Emlékművek:
**Frigyes Károly bronzszobra;
** Frigyes Károly bronzszobra;
** Egy parkban [[Ewald Christian von Kleist]] költő emlékműve ([[1779]]), aki [[1759]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] a [[kunnersdorfi csata]] után itt halt meg;
** Egy parkban [[Ewald Christian von Kleist]] költő emlékműve ([[1779]]), aki [[1759]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] a [[kunnersdorfi csata]] után itt halt meg;
** az Odera jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki [[1785]]. [[április 27.|április 27-én]] itt az Oderába fulladt.
** az Odera jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki [[1785]]. [[április 27.|április 27-én]] itt az Oderába fulladt.
[[Fájl:Rathaus Frankfurt Oder.JPG|thumb|Városháza]]
[[Fájl:Rathaus Frankfurt Oder.JPG|thumb|Városháza]]


==Története==
== Története ==
Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. [[1226]]-ban alapították. [[1253]]-ban kapta meg a városi jogokat. A [[Hanza-szövetség]] része volt, vásárai korán jelentőssé tették. [[Bajor Lajos]] korában [[II. István lebusi püspök]], a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. [[1431]]-ben és [[1432]]-ben a [[husziták]] ostromának volt kitéve. A szagani herceg [[1477]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.
Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. [[1226]]-ban alapították. [[1253]]-ban kapta meg a városi jogokat. A [[Hanza-szövetség]] része volt, vásárai korán jelentőssé tették. [[Bajor Lajos]] korában [[II. István lebusi püspök]], a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. [[1431]]-ben és [[1432]]-ben a [[husziták]] ostromának volt kitéve. A szagani herceg [[1477]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.


44. sor: 44. sor:
A [[második világháború]] végétől [[1949]]-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera jobb partján levő városrész ''(Słubice)'' Lengyelországhoz került.
A [[második világháború]] végétől [[1949]]-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera jobb partján levő városrész ''(Słubice)'' Lengyelországhoz került.


==Vallások==
== Vallások ==
A város lakói hagyományosan legnagyobb részben [[evangélikus kereszténység|evangélikusok]].
A város lakói hagyományosan legnagyobb részben [[evangélikus kereszténység|evangélikusok]].


A városban [[1294]] óta élnek [[zsidók]]. [[1492]]-ben legyilkolták őket, majd visszatértek és [[1697]]-ben felépítették [[Németország]] első zsinagógáját.
A városban [[1294]] óta élnek [[zsidók]]. [[1492]]-ben legyilkolták őket, majd visszatértek és [[1697]]-ben felépítették [[Németország]] első zsinagógáját.


==Gazdaság==
== Gazdaság ==
*Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
* Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
*A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent.
* A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent.
*Folyami kikötő.
* Folyami kikötő.
{{commons|Frankfurt (Oder)}}
{{commons|Frankfurt (Oder)}}


==Testvértelepülések==
== Testvértelepülések ==
*{{zászló|Lengyel}} [[Gorzów Wielkopolski]], [[Lengyelország]], [[1975]]
* {{zászló|Lengyel}} [[Gorzów Wielkopolski]], [[Lengyelország]], [[1975]]
*{{zászló|Lengyel}} [[Słubice]], [[Lengyelország]] [[1975]]
* {{zászló|Lengyel}} [[Słubice]], [[Lengyelország]] [[1975]]
*{{zászló|Német}} [[Heilbronn]], [[Németország]], [[1988]]
* {{zászló|Német}} [[Heilbronn]], [[Németország]], [[1988]]
*{{zászló|Izrael}} [[Kadima]], [[Izrael]], [[1997]]
* {{zászló|Izrael}} [[Kadima]], [[Izrael]], [[1997]]
*{{zászló|Francia}} [[Nîmes]], [[Franciaország]], [[1976]]
* {{zászló|Francia}} [[Nîmes]], [[Franciaország]], [[1976]]
*{{zászló|Finn}} [[Vantaa]], [[Finnország]], [[1987]]
* {{zászló|Finn}} [[Vantaa]], [[Finnország]], [[1987]]
*{{zászló|Belarusz}} [[Vicebszk]] (Vityebszk), [[Fehéroroszország]], [[1991]]
* {{zászló|Belarusz}} [[Vicebszk]] (Vityebszk), [[Fehéroroszország]], [[1991]]
*{{zászló|USA}} [[Yuma]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1997]]
* {{zászló|USA}} [[Yuma]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1997]]


==Külső hivatkozás==
== Külső hivatkozás ==


* Pallas Nagy Lexikona
* Pallas Nagy Lexikona
76. sor: 76. sor:
[[en:Frankfurt (Oder)]]
[[en:Frankfurt (Oder)]]
[[af:Frankfurt (Oder)]]
[[af:Frankfurt (Oder)]]
[[be:Франкфурт-на-Одэры]]
[[be:Горад Франкфурт-на-Одэры]]
[[bg:Франкфурт на Одер]]
[[bg:Франкфурт на Одер]]
[[br:Frankfurt (Oder)]]
[[br:Frankfurt (Oder)]]

A lap 2010. július 10., 06:36-kori változata

Frankfurt (Oder)
Frankfurt (Oder) címere
Frankfurt (Oder) címere		 Frankfurt (Oder) zászlaja
Frankfurt (Oder) zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBrandenburg
KerületFrankfurt
JárásBrandenburg (1990–, status quo)
Alapítás éve1225
PolgármesterMartin Patzelt (CDU)
Irányítószám15201–15236
Körzethívószám
  • 0335
  • 033605
RendszámFF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség58 230 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség432 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság19–135 m
Terület147,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 52° 20′ 32″, k. h. 14° 33′ 06″Koordináták: é. sz. 52° 20′ 32″, k. h. 14° 33′ 06″
Frankfurt (Oder) (Brandenburg)
Frankfurt (Oder)
Frankfurt (Oder)
Pozíció Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Frankfurt (Oder) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankfurt (Oder) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Frankfurt (Oder) [ˈfʁaŋkfʊət] (Odera-menti Frankfurt, az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.

Fekvése

81 km távolságra Berlintől, az Odera bal partján, több vasútvonal találkozásánál. A folyó jobb partján fekvő Słubicét (az egykori Dammvorstadt-ot), amely 1945-től Lengyelországhoz tartozik, híd köt össze a többi részekkel.

Nevezetességei

Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.

  • Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
  • A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a 14. század elejéről, 1717-ből való, gazdagon aranyozott főoltárral és a 14. századból való 38 méter magas, hétágú gyertyatartóval.
  • A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza (1607).
  • Emlékművek:
Városháza

Története

Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. 1226-ban alapították. 1253-ban kapta meg a városi jogokat. A Hanza-szövetség része volt, vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök, a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. 1431-ben és 1432-ben a husziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477-ben Mátyás király támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.

1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el és sarcolta meg. A hétéves háborúban a város szintén sokat szenvedett. 1506-ban alapított egyetemét 1811-ben Breslauba helyezték át. 1816 és 1945 között Frankfurt közigazgatási kerület székhelye volt.

A második világháború végétől 1949-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera jobb partján levő városrész (Słubice) Lengyelországhoz került.

Vallások

A város lakói hagyományosan legnagyobb részben evangélikusok.

A városban 1294 óta élnek zsidók. 1492-ben legyilkolták őket, majd visszatértek és 1697-ben felépítették Németország első zsinagógáját.

Gazdaság

  • Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
  • A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent.
  • Folyami kikötő.
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankfurt (Oder) témájú médiaállományokat.

Testvértelepülések

Külső hivatkozás

  • Pallas Nagy Lexikona
  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Frankfurt_(Oder)&oldid=7993442”