„Ichthyoszauruszok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
| name = Halgyíkok |
| name = Halgyíkok |
||
| fossil_range = {{evolúciós időszak|triász|kréta}} |
| fossil_range = {{evolúciós időszak|triász|kréta}} |
||
| image = |
| image = Shonisaurus popularisDB.jpg |
||
| image_caption = |
| image_caption = Egy halgyíkfaj |
||
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)'' |
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)'' |
||
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)'' |
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)'' |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
[[Fájl:Ichthyosaurus csontvaz.jpg|bélyegkép|260px|Egy halgyík csontváz rekonstrukciója a londoni Természettudományi Múzeumban.]] |
[[Fájl:Ichthyosaurus csontvaz.jpg|bélyegkép|260px|Egy halgyík csontváz rekonstrukciója a londoni Természettudományi Múzeumban.]] |
||
A '''halgyíkok''' ''(Ichthyosauria)'' a [[hüllők]] osztályának ''(Reptilia)'' |
A '''halgyíkok''' ''(Ichthyosauria)'' a [[hüllők]] osztályának ''(Reptilia)'' '''''Ichthyopterygia''''' alosztályába tartozó rendje. A halgyíkok (ichtyos = „hal”; saurus = „gyík” [ógörög]) a földtörténeti középkor [[triász]] (alsó-triász) időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők, leválásuk kb. azonos időben volt, mint a [[teknősök]] ''(Testudines)'' leválása a közös paleozoikumi őshüllők ágáról. Egyik korai képviselőjük, a [[Cymbospondylus]] volt. A [[Jura (időszak)|jura]] kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből. |
||
== Megjelenésük == |
== Megjelenésük == |
||
A lap 2010. július 9., 21:18-kori változata
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: triász–kréta | ||||||||||||
 Egy halgyíkfaj
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Családok | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Halgyíkok témájú kategóriát. |
A halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) Ichthyopterygia alosztályába tartozó rendje. A halgyíkok (ichtyos = „hal”; saurus = „gyík” [ógörög]) a földtörténeti középkor triász (alsó-triász) időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők, leválásuk kb. azonos időben volt, mint a teknősök (Testudines) leválása a közös paleozoikumi őshüllők ágáról. Egyik korai képviselőjük, a Cymbospondylus volt. A jura kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből.
Megjelenésük
A hüllőcsoportok közül messzemenően a legjobban alkalmazkodtak a vízi életkörülményekhez, sokkal tökéletesebben, mint ebben a korban élt tengeri hüllők, így a Plesiosauriák vagy a Mosasauriák. Csonttani bélyegeiket jól ismerjük, ezek remekül megmaradtak a tengeri üledékben, számos, tökéletesen konzerválódott példényt találtak szerte a világban, mely hatalmas elterjedésüket bizonyítja a világtengerekben. Testalkatuk erősen emlékezetetett a ma élő cápák és delfinek alakjára, természetesen ez csak konvergencia. Végtagjaik úszókká módosultak, kialakult a szimmetrikus függőleges farokúszó. Légzésük természetesen tüdővel történt, keringési rendszerükről nem sokat tudunk, de nem feltételezik a teljesen zárt kamrai válaszfalt a szívben (ez még a Plesiosauriáknál sem volt meg). Szemük igen fejlett volt, a lenyomatokon is a koponyánban hatalmas szemüreg van. Hosszú, előrenyúló állkapcsukban számos gyökértelen fog ült.
Életmódjuk
Ragadozók voltak, kisebb halakat, de főképp lábasfejűeket zsákmányoltak. Nem voltak a tengerek csúcsragadozói, legfőbb elllenségeik a hatalmas testű Mosasauriák voltak.
Szaporodásuk
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonabn rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példényok, tehát az Ichtyosaurusok elevenszülők voltak, tojást nem raktak.
Rendszerezésük
A halgyíkok rendszerezése két klád alapján történik:
- Shastasauria – ősi típusú halgyíkok, egy család (Shastasauridae) néhány neme, mint a Shastasaurus és Tupilacosaurus.
- Mixosaurida – fejlett halgyíkok két kisrenddel:
- Latipinnati parvordo (rövidujjúak)
- Ichthyosauridae család – Ichthyosaurus breviceps
- Mixosauridae család – Mixosaurus carnailus, M. atavus, M. helveticus
- Longipinnati po (hosszúujjúak)
- Stenopterygiidae család – Stenopterygius quadridiscus, S. crassicostatus, Eurhynosaurus longirostris, Cymbospondylus, Shoniosaurus
- Leptopterygiidae család – Leptopterygius, Temnodontosaurus
- Latipinnati parvordo (rövidujjúak)
A kisrendek megnevezésével ellentétben nem az ujjak abszolút hossza képezi besorolás alapját, hanem az ujjak száma, az előző 6-9 ujjal, az utóbbi 3-5 ujjal rendelkezik.
Más szerkezetű besorolás szerint:
- Ichthyopterygia alosztály vagy főrend
- Grippidae f.
- Chaohusaurus g.
- Grippia g.
- Utatsusauridae f.
- Utatsusaurus g.
- Ichthyosauria o.
- Cymbospondylus o.
- Mixosauridae f.
- Mixosaurus g.
- Mixosauridae f.
- Merriamosauriformes so.
- Shastasauria so.
- Shastasauridae f.
- Shastasaurus g.
- Shonisaurus g.
- Himalayasaurus g.
- Tibetosaurus g.
- Shastasauridae f.
- Ichthyosauria alrend (=Euichthyosauruia)
- Ichthyosauridae f.
- Leptopterygiidae f.
- Leptonectes g.
- Eurhinosaurus g.
- Excalibosaurus g.
- Temnodontosauridae f.
- Ophthalmosauridae f.
- Aegirosaurus g.
- Brachypterygius g.
- Caypullisaurus g.
- Nannopterygius g.
- Ophthalmosaurus g.
- Platypterygius g.
- Stenopterygiidae f.
- Stenopterygius g.
- ?Chacaicosaurus g.
- Toretocnemidae f.
- Californosaurus g.
- Qianichthyosaurus g.
- Teretocnemus g.
- Suevoleviathanidae f.
- Parvipelvia so.
- Hudsonelpidia g.
- Macgowania g.
- Grippidae f.
Rövidítések: o = ordo (rend), so = subordo (alrend), f = familia (család), g = genus (nem)