„Szárny (biológia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: az:Qanad (quş), pcd:Éle (Oizo) |
a Bot: következő hozzáadása: ms:Sayap; kozmetikai változtatások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
:''A szárny szó egyéb jelentéseihez lásd: [[szárny (egyértelműsítő lap)]].'' |
:''A szárny szó egyéb jelentéseihez lásd: [[szárny (egyértelműsítő lap)]].'' |
||
[[ |
[[Fájl:Maybug.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|A [[cserebogár]] szárnyai. Az 1. pár szárny a [[bogarak]]nál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''([[elytra]])''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja.]] |
||
[[ |
[[Fájl:Pteropus vampyrus1.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és [[toll]] nélküliek]] |
||
A '''szárny''' olyan felület, ami a [[repülés]]re alkalmassá tevő [[felhajtóerő (aerodinamika)| |
A '''szárny''' olyan felület, ami a [[repülés]]re alkalmassá tevő [[felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerőt]] biztosít a [[levegő]]ben vagy más [[gáz]] halmazállapotú anyagban való mozgáshoz. A szó eredetileg a [[madarak]], [[denevérek]], és [[pteroszauruszok]] repüléshez módosult mellső [[végtag]]ját, illetve a [[rovarok]] kültakarójának repüléshez módosult nyúlványait jelentette. Sokszor mitológiai lényeket, például [[sárkány]]okat és [[angyal]]okat is szárnyakkal ábrázoltak. Később az ember alkotta [[repülőgép]]ek és [[helikopter]]ek aerodinamikai felhajtóerőt biztosító felületeire is a "szárny" szót alkalmazták. Az első repülőgépek szárnyait még nagymértékben az állati szárnyak alakját utánozva tervezték. |
||
==Állati szárnyak== |
== Állati szárnyak == |
||
A biológusok szerint az állati szárnyak legalább négy alkalommal [[evolúció|kifejlődtek]] egymástól függetlenül, a [[konvergens evolúció]] kiváló példájaként. |
A biológusok szerint az állati szárnyak legalább négy alkalommal [[evolúció|kifejlődtek]] egymástól függetlenül, a [[konvergens evolúció]] kiváló példájaként. |
||
*a [[szárnyas rovarok]] (Pterygota) mintegy 300-400 millió évvel ezelőtt ([[mya]]) jelentek meg. Két pár szárnyuk van, ezek nem végtagok, hanem a kültakaró nyúlványai. Egyes csoportjaikban az egyik, vagy mindkét pár szárny elcsökevényesedhet. |
* a [[szárnyas rovarok]] (Pterygota) mintegy 300-400 millió évvel ezelőtt ([[mya]]) jelentek meg. Két pár szárnyuk van, ezek nem végtagok, hanem a kültakaró nyúlványai. Egyes csoportjaikban az egyik, vagy mindkét pár szárny elcsökevényesedhet. |
||
*a [[pteroszauruszok]] szárnyai legalább 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A hordfelületük bőr, melyet a mellső végtag 4. ujja feszít ki. |
* a [[pteroszauruszok]] szárnyai legalább 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A hordfelületük bőr, melyet a mellső végtag 4. ujja feszít ki. |
||
*a [[madarak]] szárnyai legalább 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Hordfelületük nagy részét a [[kézevező]]nek és a [[karevező]]nek nevezett tollak adják. |
* a [[madarak]] szárnyai legalább 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Hordfelületük nagy részét a [[kézevező]]nek és a [[karevező]]nek nevezett tollak adják. |
||
*a [[denevérek]] szárnyai mintegy 55 millió éve jelentek meg. A hordfelületük bőr, melyet nagyrészt az a mellső végtag 2.-5. ujjai feszítenek ki. |
* a [[denevérek]] szárnyai mintegy 55 millió éve jelentek meg. A hordfelületük bőr, melyet nagyrészt az a mellső végtag 2.-5. ujjai feszítenek ki. |
||
A madarak szárnya ''(ala)'' alak szerint többféle lehet: kerek, tompa, hegyes, kaszás, sarlós, hosszú, keskeny, széles stb.<ref name="auto1">{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-madarai-080905-5|title=Tankönyvtár|accessdate=20091123}}</ref> |
A madarak szárnya ''(ala)'' alak szerint többféle lehet: kerek, tompa, hegyes, kaszás, sarlós, hosszú, keskeny, széles stb.<ref name="auto1">{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-madarai-080905-5|title=Tankönyvtár|accessdate=20091123}}</ref> |
||
[[ |
[[Fájl:Campylogn DB.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Egy repülő őshüllő: Campylogn sp.]] |
||
==Mesterséges szárnyak== |
== Mesterséges szárnyak == |
||
A szárny a levegőnél nehezebb repülőeszközök azon szerkezeti eleme, amely a levegőben maradáshoz szükséges felhajtóerőt létrehozza. A helikopterek rotorja is szárny, ez a forgószárny. Ha egy repülőgép szárnya két oldalán, szimmetrikusan van elhelyezve, akkor ezek neve félszárny. A felhajtóerő képződését a szárny keresztmetszetének megfelelő kialakításával érik el. |
A szárny a levegőnél nehezebb repülőeszközök azon szerkezeti eleme, amely a levegőben maradáshoz szükséges felhajtóerőt létrehozza. A helikopterek rotorja is szárny, ez a forgószárny. Ha egy repülőgép szárnya két oldalán, szimmetrikusan van elhelyezve, akkor ezek neve félszárny. A felhajtóerő képződését a szárny keresztmetszetének megfelelő kialakításával érik el. |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
{{fő|Szárnyprofil}} |
{{fő|Szárnyprofil}} |
||
===A szárny felépítése=== |
=== A szárny felépítése === |
||
[[Kép:Control surfaces at the wing of a plane.svg|bélyegkép|300px|A szárnyon lévő kormányfelületek<ol> |
[[Kép:Control surfaces at the wing of a plane.svg|bélyegkép|300px|A szárnyon lévő kormányfelületek<ol> |
||
<li>[[Winglet]] (a törővégen): Csökkenti a törővégen keletkező turbulenciát, ezáltal a szárny légellenállását. Korszerű szállító repülőgépeken alkalmazzák, elsősorban nyilazott szárnyaknál.</li> |
<li>[[Winglet]] (a törővégen): Csökkenti a törővégen keletkező turbulenciát, ezáltal a szárny légellenállását. Korszerű szállító repülőgépeken alkalmazzák, elsősorban nyilazott szárnyaknál.</li> |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
<li>[[Féklap]] (áramlásrontó lemez)</li></ol> |
<li>[[Féklap]] (áramlásrontó lemez)</li></ol> |
||
]] |
]] |
||
[[ |
[[Fájl:Wing.two.arp.600pix.jpg|bélyegkép|300px|A nyilazott szárnyú [[KC–10]] (felül) egy trapézszárnyú [[F–22]]-est (alul) [[légi utántöltés|tölt fel üzemanyaggal]]]] |
||
[[ |
[[Fájl:X-29 in Banked Flight.jpg|bélyegkép|300px|Az [[X–29]] előre nyilazott, kacsaszárnyú [[kísérleti repülőgép]].]] |
||
A szárny mozgásirány felé eső oldalát belépőélnek, az ellentétest kilépőélnek, a külső oldalát pedig törővégnek hívják. A repülőgép irányítását, valamint a szárny által keltett felhajtóerő változtatását a szárnyakon lévő kormányfelületekkel érik el. |
A szárny mozgásirány felé eső oldalát belépőélnek, az ellentétest kilépőélnek, a külső oldalát pedig törővégnek hívják. A repülőgép irányítását, valamint a szárny által keltett felhajtóerő változtatását a szárnyakon lévő kormányfelületekkel érik el. |
||
===A szárnyak fajtái=== |
=== A szárnyak fajtái === |
||
A szárnyak törzshöz mért elhelyezése alapján megkülönböztetünk alsó, középső és felső (váll-) szárnyat. Ha egy repülőgépen a vezérsíkok a szárnyak előtt helyezkednek el, akkor azt '''kacsaszárnynak''' hívjuk. A szárnyak formája alapján különféle szárnyakat különböztetünk meg. |
A szárnyak törzshöz mért elhelyezése alapján megkülönböztetünk alsó, középső és felső (váll-) szárnyat. Ha egy repülőgépen a vezérsíkok a szárnyak előtt helyezkednek el, akkor azt '''kacsaszárnynak''' hívjuk. A szárnyak formája alapján különféle szárnyakat különböztetünk meg. |
||
====Egyenes szárny==== |
==== Egyenes szárny ==== |
||
A szárny nyilazási szöge többé-kevésbé merőleges a gép hossztengelyére. Jellemzően a kis sebességű repülőgépeknél használják, a [[második világháború]] előtt gyakorlatilag minden repülőgép egyenes szárnyakkal rendelkezett. A [[vitorlázó repülőgép]]ek, motoros könnyűrepülőgépek és légcsavaros utasszállító gépek többsége jellemzően ma is egyenes szárnyú. A nagy sebességű repülőgépek közül az amerikai [[F-104]] Starfighter vadászbombázó egyenes szárnyúnak nevezhető. |
A szárny nyilazási szöge többé-kevésbé merőleges a gép hossztengelyére. Jellemzően a kis sebességű repülőgépeknél használják, a [[második világháború]] előtt gyakorlatilag minden repülőgép egyenes szárnyakkal rendelkezett. A [[vitorlázó repülőgép]]ek, motoros könnyűrepülőgépek és légcsavaros utasszállító gépek többsége jellemzően ma is egyenes szárnyú. A nagy sebességű repülőgépek közül az amerikai [[F-104]] Starfighter vadászbombázó egyenes szárnyúnak nevezhető. |
||
A kis sebességű egyenes szárnyú gépeket néha „kétfedelű” konstrukcióban építik, itt a szárnyak egymás felett, kábelekkel és/vagy szilárd merevítőkkel egymáshoz kapcsolva helyezkednek el. Az ilyen repülőgépek a szükséges kisebb szárnyfesztáv miatt a levegőben mozgékonyabbak, hangárban könnyen tárolhatók, illetve baleset esetén jó ütközésvédelmet nyújtanak. Mezőgazdasági alkalmazásuk ma is gyakori (pl. [[Antonov An-2]], AgCat). A háromfedelű gépek közül egyedül az [[első világháború]]s Fokker Dr.I. típus ismertebb. |
A kis sebességű egyenes szárnyú gépeket néha „kétfedelű” konstrukcióban építik, itt a szárnyak egymás felett, kábelekkel és/vagy szilárd merevítőkkel egymáshoz kapcsolva helyezkednek el. Az ilyen repülőgépek a szükséges kisebb szárnyfesztáv miatt a levegőben mozgékonyabbak, hangárban könnyen tárolhatók, illetve baleset esetén jó ütközésvédelmet nyújtanak. Mezőgazdasági alkalmazásuk ma is gyakori (pl. [[Antonov An-2]], AgCat). A háromfedelű gépek közül egyedül az [[első világháború]]s Fokker Dr.I. típus ismertebb. |
||
====Nyilazott szárny==== |
==== Nyilazott szárny ==== |
||
Abban különbözik az egyenes szárnytól, hogy mind a belépő-, mind a kilépőél körülbelül azonos, a derékszögtől eltérő szöget zár be a repülőgép hossztengelyétől. A szárny lehet enyhén (pl. BAE Hawk) vagy erősen hátranyilazott (pl. [[MiG–19]] vagy [[BAE Lightning]] vadászrepülőgépek). Napjaink sugárhajtású utasszállító repülőgépei szinte mind enyhén hátranyilazott szárnyúak, leggyakoribb az eredetileg a [[Boeing]] cég által kikísérletezett 35 fokos beállítás. |
Abban különbözik az egyenes szárnytól, hogy mind a belépő-, mind a kilépőél körülbelül azonos, a derékszögtől eltérő szöget zár be a repülőgép hossztengelyétől. A szárny lehet enyhén (pl. BAE Hawk) vagy erősen hátranyilazott (pl. [[MiG–19]] vagy [[BAE Lightning]] vadászrepülőgépek). Napjaink sugárhajtású utasszállító repülőgépei szinte mind enyhén hátranyilazott szárnyúak, leggyakoribb az eredetileg a [[Boeing]] cég által kikísérletezett 35 fokos beállítás. |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
Léteznek előre nyilazott szárnyú repülőgépek is. Ezzel az egzotikus elrendezéssel a II. világháború előtt lengyel mérnökök kísérleteztek (Z–17/Z–18/Z–47), alatta pedig a német [[Junkers]] cég fejlesztett ki repülőképes prototípusokat ([[Ju 287]]). Az előrenyilazás elvileg kedvezőbb repülési tulajdonságokat ígér az [[örvény]]ek jobb kezelése révén, azonban a hátranyilazott konstrukcióval szemben a rezgések itt nem csillapodnak, hanem éppenséggel felerősödnek a szárnyvég felé haladva. Ennek következtében a hagyományos alumínium szárnyszerkezetek gyorsan kifáradásos vagy csavarodásos törést szenvednek, így nagy sebességű repülőgépeknél nem alkalmazhatók. A rendkívül erős [[szénszálas anyagok]] megjelenése tette lehetővé az előrenyilazott szárny alkalmazását szuperszonikus prototípus gépeken ([[X–29]], [[Szu–47 Berkut]]), ezek sorozatgyártásáról azonban még nem beszélhetünk. A kis és közepes sebességű előrenyilazott szárnyú, sorozatban gyártott gépek közül említést érdemel az [[L–13 Blaník]] [[vitorlázó repülőgép]] és a német Hansa üzleti jet, mindkettő az [[1960-as évek]] konstrukciója. |
Léteznek előre nyilazott szárnyú repülőgépek is. Ezzel az egzotikus elrendezéssel a II. világháború előtt lengyel mérnökök kísérleteztek (Z–17/Z–18/Z–47), alatta pedig a német [[Junkers]] cég fejlesztett ki repülőképes prototípusokat ([[Ju 287]]). Az előrenyilazás elvileg kedvezőbb repülési tulajdonságokat ígér az [[örvény]]ek jobb kezelése révén, azonban a hátranyilazott konstrukcióval szemben a rezgések itt nem csillapodnak, hanem éppenséggel felerősödnek a szárnyvég felé haladva. Ennek következtében a hagyományos alumínium szárnyszerkezetek gyorsan kifáradásos vagy csavarodásos törést szenvednek, így nagy sebességű repülőgépeknél nem alkalmazhatók. A rendkívül erős [[szénszálas anyagok]] megjelenése tette lehetővé az előrenyilazott szárny alkalmazását szuperszonikus prototípus gépeken ([[X–29]], [[Szu–47 Berkut]]), ezek sorozatgyártásáról azonban még nem beszélhetünk. A kis és közepes sebességű előrenyilazott szárnyú, sorozatban gyártott gépek közül említést érdemel az [[L–13 Blaník]] [[vitorlázó repülőgép]] és a német Hansa üzleti jet, mindkettő az [[1960-as évek]] konstrukciója. |
||
====Trapézszárny==== |
==== Trapézszárny ==== |
||
A szárny belépőéle pozitív, a kilépőéle negatív nyilazási szögű, azaz a szárny a törővég felé gyorsan elvékonyodik. Átmenet a többi kategória között, jellemzően a korszerű amerikai vadászrepülőgépek szárnyelrendezése. |
A szárny belépőéle pozitív, a kilépőéle negatív nyilazási szögű, azaz a szárny a törővég felé gyorsan elvékonyodik. Átmenet a többi kategória között, jellemzően a korszerű amerikai vadászrepülőgépek szárnyelrendezése. |
||
====Deltaszárny==== |
==== Deltaszárny ==== |
||
Háromszög alakú szárny. A félszárnyak derékszögű háromszöget mintáznak, a belépőél erősen hátranyilazott, míg a kilépőél közel merőleges a gép hossztengelyére. A szárny a törővég felé általában teljesen elvékonyodik, azaz az ilyen szárny csúcsos, nincs vagy minimális a törővége. Jellemzően [[szuperszonikus]] repülőgépeknél használják, a francia [[Dassault]] vadászgépek, a [[Concorde]] és a [[Tu–144]] utasszállítók, valamint a [[Space Shuttle]] és a [[Buran]] [[űrrepülőgép]]ek deltaszárnyú konstrukciók. A [[MiG-21]] és [[F-16]] könnyűvadászgépeknél alkalmazott csökkentett méretű deltaszárny és a hagyományos [[vízszintes vezérsík]] kombinációja is ebbe a konstrukciós kategóriába sorolható. |
Háromszög alakú szárny. A félszárnyak derékszögű háromszöget mintáznak, a belépőél erősen hátranyilazott, míg a kilépőél közel merőleges a gép hossztengelyére. A szárny a törővég felé általában teljesen elvékonyodik, azaz az ilyen szárny csúcsos, nincs vagy minimális a törővége. Jellemzően [[szuperszonikus]] repülőgépeknél használják, a francia [[Dassault]] vadászgépek, a [[Concorde]] és a [[Tu–144]] utasszállítók, valamint a [[Space Shuttle]] és a [[Buran]] [[űrrepülőgép]]ek deltaszárnyú konstrukciók. A [[MiG-21]] és [[F-16]] könnyűvadászgépeknél alkalmazott csökkentett méretű deltaszárny és a hagyományos [[vízszintes vezérsík]] kombinációja is ebbe a konstrukciós kategóriába sorolható. |
||
70. sor: | 70. sor: | ||
Központi forgástengelyre rögzített hajlékony, egyenes szárnyakból (ún. rotorlapát) álló rendszer, amely a repülőeszköz álló helyzetében is felhajtóerőt termel. [[Helikopter]]eken és [[autógiró]]kon alkalmazzák. Az ilyen rendszerben elérhető haladási sebességet kb. 400 km/h-ra korlátozza az a tény, hogy a forgószárny lapátok csúcsai hamar elérik a [[hangsebesség]]et, ami a [[felhajtóerő]] nagyarányú csökkenését eredményezi. Emiatt a nagy helikopterek minél több, néha 6-7 lapátú rotorral készülnek, hogy azonos felhajtóerő termelés mellett a rotorkör átmérőjét és ezzel a kerületi sebességet is minimálisra csökkentsék. |
Központi forgástengelyre rögzített hajlékony, egyenes szárnyakból (ún. rotorlapát) álló rendszer, amely a repülőeszköz álló helyzetében is felhajtóerőt termel. [[Helikopter]]eken és [[autógiró]]kon alkalmazzák. Az ilyen rendszerben elérhető haladási sebességet kb. 400 km/h-ra korlátozza az a tény, hogy a forgószárny lapátok csúcsai hamar elérik a [[hangsebesség]]et, ami a [[felhajtóerő]] nagyarányú csökkenését eredményezi. Emiatt a nagy helikopterek minél több, néha 6-7 lapátú rotorral készülnek, hogy azonos felhajtóerő termelés mellett a rotorkör átmérőjét és ezzel a kerületi sebességet is minimálisra csökkentsék. |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
{{Commonscat|Wings}} |
{{Commonscat|Wings}} |
||
<references /> |
<references /> |
||
80. sor: | 80. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Szarny}} |
{{DEFAULTSORT:Szarny}} |
||
[[Kategória:Repülőgépek szerkezeti elemei]] |
[[Kategória:Repülőgépek szerkezeti elemei]] |
||
[[Kategória:Állatanatómia]] |
[[Kategória:Állatanatómia]] |
||
108. sor: | 109. sor: | ||
[[ja:翼]] |
[[ja:翼]] |
||
[[ko:날개]] |
[[ko:날개]] |
||
[[ms:Sayap]] |
|||
[[nl:Vleugel (vogel)]] |
[[nl:Vleugel (vogel)]] |
||
[[oc:Ala]] |
[[oc:Ala]] |
A lap 2010. július 8., 16:10-kori változata
- A szárny szó egyéb jelentéseihez lásd: szárny (egyértelműsítő lap).
A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz. A szó eredetileg a madarak, denevérek, és pteroszauruszok repüléshez módosult mellső végtagját, illetve a rovarok kültakarójának repüléshez módosult nyúlványait jelentette. Sokszor mitológiai lényeket, például sárkányokat és angyalokat is szárnyakkal ábrázoltak. Később az ember alkotta repülőgépek és helikopterek aerodinamikai felhajtóerőt biztosító felületeire is a "szárny" szót alkalmazták. Az első repülőgépek szárnyait még nagymértékben az állati szárnyak alakját utánozva tervezték.
Állati szárnyak
A biológusok szerint az állati szárnyak legalább négy alkalommal kifejlődtek egymástól függetlenül, a konvergens evolúció kiváló példájaként.
- a szárnyas rovarok (Pterygota) mintegy 300-400 millió évvel ezelőtt (mya) jelentek meg. Két pár szárnyuk van, ezek nem végtagok, hanem a kültakaró nyúlványai. Egyes csoportjaikban az egyik, vagy mindkét pár szárny elcsökevényesedhet.
- a pteroszauruszok szárnyai legalább 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A hordfelületük bőr, melyet a mellső végtag 4. ujja feszít ki.
- a madarak szárnyai legalább 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Hordfelületük nagy részét a kézevezőnek és a karevezőnek nevezett tollak adják.
- a denevérek szárnyai mintegy 55 millió éve jelentek meg. A hordfelületük bőr, melyet nagyrészt az a mellső végtag 2.-5. ujjai feszítenek ki.
A madarak szárnya (ala) alak szerint többféle lehet: kerek, tompa, hegyes, kaszás, sarlós, hosszú, keskeny, széles stb.[1]
Mesterséges szárnyak
A szárny a levegőnél nehezebb repülőeszközök azon szerkezeti eleme, amely a levegőben maradáshoz szükséges felhajtóerőt létrehozza. A helikopterek rotorja is szárny, ez a forgószárny. Ha egy repülőgép szárnya két oldalán, szimmetrikusan van elhelyezve, akkor ezek neve félszárny. A felhajtóerő képződését a szárny keresztmetszetének megfelelő kialakításával érik el.
A szárny felépítése
A szárny mozgásirány felé eső oldalát belépőélnek, az ellentétest kilépőélnek, a külső oldalát pedig törővégnek hívják. A repülőgép irányítását, valamint a szárny által keltett felhajtóerő változtatását a szárnyakon lévő kormányfelületekkel érik el.
A szárnyak fajtái
A szárnyak törzshöz mért elhelyezése alapján megkülönböztetünk alsó, középső és felső (váll-) szárnyat. Ha egy repülőgépen a vezérsíkok a szárnyak előtt helyezkednek el, akkor azt kacsaszárnynak hívjuk. A szárnyak formája alapján különféle szárnyakat különböztetünk meg.
Egyenes szárny
A szárny nyilazási szöge többé-kevésbé merőleges a gép hossztengelyére. Jellemzően a kis sebességű repülőgépeknél használják, a második világháború előtt gyakorlatilag minden repülőgép egyenes szárnyakkal rendelkezett. A vitorlázó repülőgépek, motoros könnyűrepülőgépek és légcsavaros utasszállító gépek többsége jellemzően ma is egyenes szárnyú. A nagy sebességű repülőgépek közül az amerikai F-104 Starfighter vadászbombázó egyenes szárnyúnak nevezhető.
A kis sebességű egyenes szárnyú gépeket néha „kétfedelű” konstrukcióban építik, itt a szárnyak egymás felett, kábelekkel és/vagy szilárd merevítőkkel egymáshoz kapcsolva helyezkednek el. Az ilyen repülőgépek a szükséges kisebb szárnyfesztáv miatt a levegőben mozgékonyabbak, hangárban könnyen tárolhatók, illetve baleset esetén jó ütközésvédelmet nyújtanak. Mezőgazdasági alkalmazásuk ma is gyakori (pl. Antonov An-2, AgCat). A háromfedelű gépek közül egyedül az első világháborús Fokker Dr.I. típus ismertebb.
Nyilazott szárny
Abban különbözik az egyenes szárnytól, hogy mind a belépő-, mind a kilépőél körülbelül azonos, a derékszögtől eltérő szöget zár be a repülőgép hossztengelyétől. A szárny lehet enyhén (pl. BAE Hawk) vagy erősen hátranyilazott (pl. MiG–19 vagy BAE Lightning vadászrepülőgépek). Napjaink sugárhajtású utasszállító repülőgépei szinte mind enyhén hátranyilazott szárnyúak, leggyakoribb az eredetileg a Boeing cég által kikísérletezett 35 fokos beállítás.
A hátranyilazott szárnyak hátránya az áramlás kisodródása a szárnyvégek felé, amit gyakran hosszanti elhelyezésű terelőlapokkal fékeznek meg. Nagy sebességű repülőgépeknél problémát jelent, hogy a hátranyilazott szárnyú konstrukciók hangsebesség közeli és a feletti teljesítménye erősen függ a területszabály következetes alkalmazásától, ezért ilyen kivitelű régebbi gépeken gyakran a szárny kilépőéléhez rögzített nagyméretű kúpokat találunk, amelyek a behúzott futómű tárolására (pl. Tu–134) vagy extra üzemanyagtartályként (Convair 990) is felhasználhatók. Ez az aerodinamikai probléma az új generációs, nagy tolóerő-felesleggel rendelkező hajtóművek alkalmazásával megkerülhető.
Léteznek előre nyilazott szárnyú repülőgépek is. Ezzel az egzotikus elrendezéssel a II. világháború előtt lengyel mérnökök kísérleteztek (Z–17/Z–18/Z–47), alatta pedig a német Junkers cég fejlesztett ki repülőképes prototípusokat (Ju 287). Az előrenyilazás elvileg kedvezőbb repülési tulajdonságokat ígér az örvények jobb kezelése révén, azonban a hátranyilazott konstrukcióval szemben a rezgések itt nem csillapodnak, hanem éppenséggel felerősödnek a szárnyvég felé haladva. Ennek következtében a hagyományos alumínium szárnyszerkezetek gyorsan kifáradásos vagy csavarodásos törést szenvednek, így nagy sebességű repülőgépeknél nem alkalmazhatók. A rendkívül erős szénszálas anyagok megjelenése tette lehetővé az előrenyilazott szárny alkalmazását szuperszonikus prototípus gépeken (X–29, Szu–47 Berkut), ezek sorozatgyártásáról azonban még nem beszélhetünk. A kis és közepes sebességű előrenyilazott szárnyú, sorozatban gyártott gépek közül említést érdemel az L–13 Blaník vitorlázó repülőgép és a német Hansa üzleti jet, mindkettő az 1960-as évek konstrukciója.
Trapézszárny
A szárny belépőéle pozitív, a kilépőéle negatív nyilazási szögű, azaz a szárny a törővég felé gyorsan elvékonyodik. Átmenet a többi kategória között, jellemzően a korszerű amerikai vadászrepülőgépek szárnyelrendezése.
Deltaszárny
Háromszög alakú szárny. A félszárnyak derékszögű háromszöget mintáznak, a belépőél erősen hátranyilazott, míg a kilépőél közel merőleges a gép hossztengelyére. A szárny a törővég felé általában teljesen elvékonyodik, azaz az ilyen szárny csúcsos, nincs vagy minimális a törővége. Jellemzően szuperszonikus repülőgépeknél használják, a francia Dassault vadászgépek, a Concorde és a Tu–144 utasszállítók, valamint a Space Shuttle és a Buran űrrepülőgépek deltaszárnyú konstrukciók. A MiG-21 és F-16 könnyűvadászgépeknél alkalmazott csökkentett méretű deltaszárny és a hagyományos vízszintes vezérsík kombinációja is ebbe a konstrukciós kategóriába sorolható.
Változtatható nyilazású szárny
Egy bonyolult szerkezet segítségével – nagy keménységű acélötvözetből készült forgócsapokon (ált. 2 db, oldalanként egy-egy db) – állítják a félszárnyak nyilazási szögét, lehetővé téve az üzemanyag-takarékos kissebességű repülést és a szuperszonikus tartományok elérését egyazon repülőgéppel. Jellemzően a harmadik generációs harci repülőgépek szerkezete. Visszatekintve ez a bonyolult konstrukció kudarcnak tekinthető, hiszen az ilyen kivitelben épült típusok: Mirage G, F–14, F–111, Tornado, MiG–23, MiG–27, Szu–17/20/22, Szu–24, B–1, Tu–22M, Tu–160 harci gépek nem tudtak szélesebb körben elterjedni magas beszerzési áruk és költséges fenntartásuk miatt, illetve repülési tulajdonságaik is elmaradtak az 1970-es évek második felétől megjelenő elektronikus kormányvezérlésű, trapézszárnyas és kacsa elrendezésű új gépektől. A Boeing cég egyedüliként tervezett varia-szárnyú utasszállító repülőgépet (Project SST), ez azonban soha sem valósult meg.
Waverider
Szó szerint: hullámlovas, deltaszárnyhoz hasonló elrendezés, amelynél a félszárnyak külső része körülbelül 30 fokig lehajtható, hogy a hiperszonikus repülés során a gép alatt keletkező lökéshullámokat csapdába ejtve többlet felhajtóerőt generáljon. Gyakorlati megvalósítására egyedül az amerikai XB–70 Valkyrie nehézbombázók prototípusain került sor az 1960-as években.
Forgószárny
Központi forgástengelyre rögzített hajlékony, egyenes szárnyakból (ún. rotorlapát) álló rendszer, amely a repülőeszköz álló helyzetében is felhajtóerőt termel. Helikoptereken és autógirókon alkalmazzák. Az ilyen rendszerben elérhető haladási sebességet kb. 400 km/h-ra korlátozza az a tény, hogy a forgószárny lapátok csúcsai hamar elérik a hangsebességet, ami a felhajtóerő nagyarányú csökkenését eredményezi. Emiatt a nagy helikopterek minél több, néha 6-7 lapátú rotorral készülnek, hogy azonos felhajtóerő termelés mellett a rotorkör átmérőjét és ezzel a kerületi sebességet is minimálisra csökkentsék.
Forrás
- ↑ Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2009. november 23.)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |