„Daktüloszok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Sablon:Mitológiai enciklopédia forrássablon beszúrása |
a Nagykötőjelek pótolva és a felesleges idézőjelek eltávolítva. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Daktüloszok''' (görögül: Δάκτυλοι) a görög mitológiában démonikus lények; a hiedelem szerint [[Rheia]] |
'''Daktüloszok''' (görögül: Δάκτυλοι) a görög mitológiában démonikus lények; a hiedelem szerint [[Rheia]]–[[Kübelé]] kíséretét alkották [[Phrügia]] térségben (Kis-Ázsia), az [[Ida-hegy]]en éltek. (Más változat szerint: a [[Kréta]] szigeti Ida-hegyen, azt követően, hogy ott meghonosodott Rheia–Kübelé kultusza.) A Daktüloszoknak tulajdonították a fémmegmunkálás feltalálását. A phrügiai Daktüloszok sorra: ''Kelmisz'' (az olvasztani szóból), ''Damnameneusz'' (a megfékezni szóból) és ''Akmón'' (az üllő szóból); Krétán öten voltak. (Más források szerint: tízen, ötvenketten, százan.) A Daktüloszokat a [[Kúrészek]]kel, a [[Korübaszok]]kal és [[Telkhinek]]kel azonosították. Az olümpiai versenyjátékok bevezetését [[Élisz]]ben szintén nekik tulajdonították. |
||
==Források== |
==Források== |
||
*{{MitEnc|1}} |
*{{MitEnc|1}} |
A lap 2010. július 6., 18:13-kori változata
Daktüloszok (görögül: Δάκτυλοι) a görög mitológiában démonikus lények; a hiedelem szerint Rheia–Kübelé kíséretét alkották Phrügia térségben (Kis-Ázsia), az Ida-hegyen éltek. (Más változat szerint: a Kréta szigeti Ida-hegyen, azt követően, hogy ott meghonosodott Rheia–Kübelé kultusza.) A Daktüloszoknak tulajdonították a fémmegmunkálás feltalálását. A phrügiai Daktüloszok sorra: Kelmisz (az olvasztani szóból), Damnameneusz (a megfékezni szóból) és Akmón (az üllő szóból); Krétán öten voltak. (Más források szerint: tízen, ötvenketten, százan.) A Daktüloszokat a Kúrészekkel, a Korübaszokkal és Telkhinekkel azonosították. Az olümpiai versenyjátékok bevezetését Éliszben szintén nekik tulajdonították.
Források
- Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6