„Farkas Ferenc (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Marosvásárhelyiek” kategória hozzáadva (a HotCattel)
24. sor: 24. sor:
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949)]]
[[Kategória:Marosvásárhelyiek]]

A lap 2010. július 4., 12:29-kori változata

bisztrai Farkas Ferenc (Marosvásárhely, 1903. november 4.Budapest, 1966. január 22.) banktisztviselő, politikus, újságszerkesztő és kiadó, Nagy Imre kormányának tagja, a Nemzeti Parasztpárt első számú gazdasági szakértője, 1945-1949 között számos jelentős gazdasági poszt betöltője.

Életpályája

Székely favágó család leszármazottja. Az elemit és a középiskola alsóbb osztályait szülővárosában, majd 1916-tól Budapesten folytatta, ahol 1921-ben érettségizett és itt tanult a műegyetemen, közgazdász szakon. Tanulmányai végeztével banktisztviselőként helyezkedett el. Egyik alapítója volt 1937-ben a Márciusi Frontnak, majd 1939-ben a Nemzeti Parasztpártnak. 1938 és 1944 között a Szabad Szó szerkesztőjeként és kiadójaként dolgozott.

1945 és 1949 között tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek. A Parasztpártban különböző tisztségeket töltött be, tagja volt a vezető testületeknek. Eleinte a kommunistáktól független baloldali irányvonalat képviselt és támogatott, később Erdei Ferenc politikájának támogatója lett. 1945-1949 között az Országos Földhitelintézet elnök-vezérigazgatói posztját is betöltötte. 1945-től az Országos Gazdasági Tanács, 1947-től a Tervgazdasági Tanács, 1948-tól pedig a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának tagja és még számos jelentős gazdasági pozíció betöltője (pl. az Országos Munkabér-megállapító tanács elnöke). Az 1949-es választás előtt, alatt és után rendezett tisztogatások olyannyira megrémítették, hogy 1950-ben az üldöztetéstől tartva öngyilkosságot kísérelt meg. Ugyan egészségkárosodás nélkül túlélte, mégis egészen 1953-ig betegállományban maradt. Ezen év júliusában az Országos Takarékpénztáron belül működő Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztárának lett a vezetője. 1956 kora őszén ismét bekapcsolódott a közéletbe és a Hazafias Népfront tagja lett.

Az 1956-os forradalom alatt részt vett a Nemzeti Parasztpárt újjáalakításában Petőfi Párt néven. 1956. november 1-jén a Petőfi Párt főtitkára lett, és államtitkárként, Bibó Istvánnal együtt bekerült Nagy Imre kormányába. Részt vett a többpárti, 1956. december 8-i memorandum megírásában, amelyet a moszkvai indiai nagykövetnek juttattak el. 1957. május 9-én lemondott pártfőtitkári tisztségéről, mert világossá vált számára, hogy az állampárton kívül más pártok nem működhetnek az országban. Az OTP-ben betöltött tisztségéről 1958-ban nyugdíjaztatta magát, ami után haláláig teljesen visszavonultan élt.

Források

Irodalom

Farkas Judit: Aki nem ír, hanem úr - Bisztrai Farkas Ferenc emlékezete. Budapest : Ráció, 2009. 256 p. ISBN 9639605375