„Sarki farkas” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ca:Canis lupus arctos |
Taxobox - néhány paraméter törlése |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
|species = '''''[[Farkas|C. lupus]]''''' |
|species = '''''[[Farkas|C. lupus]]''''' |
||
|subspecies = '''''C. l. arctos''''' |
|subspecies = '''''C. l. arctos''''' |
||
⚫ | |||
|trinomial = Canis lupus arctos |
|||
⚫ | |||
|range_map= Arcticwolf_distribution.gif |
|range_map= Arcticwolf_distribution.gif |
||
|range_map_caption = A sarki farkas elterjedési területe |
|range_map_caption = A sarki farkas elterjedési területe |
||
46. sor: | 45. sor: | ||
A farkas alfajok közül legkésőbb, 3 évesen válik ivaréretté. Átlagosan 2-3 kölyke születik. |
A farkas alfajok közül legkésőbb, 3 évesen válik ivaréretté. Átlagosan 2-3 kölyke születik. |
||
Egy falka vadászterülete 1.300 és 1.600 [[km²]] között van. Táplálékkeresés közben akár napi 30 |
Egy falka vadászterülete 1.300 és 1.600 [[km²]] között van. Táplálékkeresés közben akár napi 30 km-t is megtehetnek az egyedek. |
||
Szinte mindenre vadászank ami élőhelyükön megtalálható, [[pézsmatulok|pézsmatulkokra]] és [[rénszarvas]]okra, elsősorban azonban kisebb [[rágcsálók]]kal, például [[lemming]]ekkel; illetve [[sarki nyúl|sarki nyulakkal]] táplálkoznak. |
Szinte mindenre vadászank ami élőhelyükön megtalálható, [[pézsmatulok|pézsmatulkokra]] és [[rénszarvas]]okra, elsősorban azonban kisebb [[rágcsálók]]kal, például [[lemming]]ekkel; illetve [[sarki nyúl|sarki nyulakkal]] táplálkoznak. |
A lap 2010. június 29., 16:50-kori változata
Sarki farkas | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
A sarki farkas elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sarki farkas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki farkas témájú médiaállományokat és Sarki farkas témájú kategóriát. |
A sarki farkas (Canis lupus arctos) a farkas (Canis lupus) amerikai alfaja.
Előfordulása
A kanadai szigetvilágban él, Melville és Ellesmere közötti szigeteken. Ezen kívül előfordul még Grönland északi és északkeleti részén is.
Megjelenése
A sarki farkasoknak vannak bizonyos eltérő tulajdonságaik, melyekben különböznek más farkas alfajoktól és amelyek a hideg, sarkvidéki környezethez való alkalmazkodás során jöttek létre.
Szőrzetük szinte teljesen fehér (a hátukon valamivel sötétebb árnyalatú) és rendkívül dús. A nagy hideghez (olykor előfordul élőhelyükön -50 °C is ) való alkalmazkodás folytán fülei rövidebbek és kerekebbek és lábai jóval rövidebbek, mint más alfajoké. Testformájuk zömökebb és súlyuk 50 és 80 kilogramm között mozog. Marmagasságuk 65-80 centiméter. A szuka valamivel kisebb és könnyebb, mint a kan. Testhosszuk 90-150 centiméter.
Életmódja
A falkaösztön a sarki farkasoknál még kifejezettebb, mint más alfajoknál. Ennek oka élőhelyük zordsága miatt könnyen érthető, egy magányos állat ezen a klímán nem bírná ki sokáig. Egy falkában általában 7 és 10 egyed él, de szoros kötődésük miatt egyes nagyobb falkában akár 30 állat is élhet együtt.
A farkas alfajok közül legkésőbb, 3 évesen válik ivaréretté. Átlagosan 2-3 kölyke születik.
Egy falka vadászterülete 1.300 és 1.600 km² között van. Táplálékkeresés közben akár napi 30 km-t is megtehetnek az egyedek.
Szinte mindenre vadászank ami élőhelyükön megtalálható, pézsmatulkokra és rénszarvasokra, elsősorban azonban kisebb rágcsálókkal, például lemmingekkel; illetve sarki nyulakkal táplálkoznak. Olykor madarakat is elejtenek.
Többnyire falkákban vadásznak, főleg ha nagyobb állatokat akarnak elkapni, de egy magányos egyed is képes leteríteni egy rénszarvast.
Fehér szőrük miatt a zsákmányállatok nehezebben veszik őket észre.
Veszélyeztetettség
A sarki farkas az egyetlen alfaj a farkasok közül, amelyik semmilyen formában nem veszélyztetett.
Élőhelyeiken a rendkívül zord klíma maitt igen kevés ember él. Az inuitok néha vadásznak rájuk dús, fehér szőrméjük miatt.
Képek
Külső hivatkozások
Források
- Jim Brandenburg: Der weiße Wolf. Tecklenborg, Steinfurt 1998. ISBN 3-92404-439-2 DE
- Jim Brandenburg: White Wolf. Tecklenborg, Steinfurt 1998. ISBN 3-92404-439-2
- Lucyan David Mech & Monika Thaler: Der weiße Wolf. Heyne, Frederking & Thaler, München 1990–2000. ISBN 3-89405-093-4
- Lucyan David Mech & Monika Thaler: Auf der Fährte der Wölfe. Frederking & Thaler, München 1992. ISBN 3-89405-315-1