„Galambóc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tobi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
13. sor: | 13. sor: | ||
[[Fájl:Banat_Josephinische_Landaufnahme_pg193.jpg|bélyegkép|balra|800px|A [[Magyarország első katonai felmérése]] során készült térkép a környékről. A balszélen, a sziget alatt Galambóc, tőle jobbra, a [[Vaskapu-szoros]] bejáratánál a vár.]] |
[[Fájl:Banat_Josephinische_Landaufnahme_pg193.jpg|bélyegkép|balra|800px|A [[Magyarország első katonai felmérése]] során készült térkép a környékről. A balszélen, a sziget alatt Galambóc, tőle jobbra, a [[Vaskapu-szoros]] bejáratánál a vár.]] |
||
{{Duna menti városok}} |
|||
[[Kategória:Szerbia települései]] |
[[Kategória:Szerbia települései]] |
||
A lap 2010. június 19., 20:51-kori változata
é. sz. 44,6510°, k. h. 21,6383°
Galambóc (szerbül Голубац/Golubac, németül Taubenberg, törökül Gögerdsinlik): falu és községközpont Szerbiában.
Fekvése
Újmoldovával átellenben, közvetlenül a Duna jobb partján, a Vaskapu-szorosnál fekszik. Galambóc községhez 24 falu tartozik.
A vár története
Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a ráczok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.