„Simonoszeki béke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==A szerződés rendelkezései== |
==A szerződés rendelkezései== |
||
===Korea átengedése=== |
|||
Kína elismerte Korea „függetlenségét” és lemondott minden ezzel kapcsolatos korábbi jogáról. Ugyancsak átengedte Japánnak a [[Liaodong-félsziget]]et (akkori nevén ''Liaotung''), a mai Liaoning kínai tartomány egy részét, [[Taiwan]] szigetét és a [[Penghu]] (Pescadores) szigeteket Japánnak. |
|||
===Kártérítés=== |
|||
Kínának emellett 200 millió tael hadi kártérítést kellett fizetnie, valamint a korábban az [[ópiumháború]]k után a nyugati hatalmakkal kötött [[egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)|egyenlőtlen szerződések]] mintájára egy sor kikötőt és folyót meg kellett nyitnia a japán kereskedők előtt. Ennek nyomán hozhatott létre Japán [[Sanghaj]]ban is területenkívüliséget élvező telepet, úgynevezett koncessziós területet. |
|||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
||
A lap 2010. június 16., 16:04-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A simonoszeki béke (japán nyelven: 下関条約, Shimonoseki Jōyaku, – maguani szerződés) az első japán-kínai háborúnak vetett véget és 1895. április 17-én írták alá.
A háborúban győztes Japán e szerződés révén elérte fő célját, Korea kiszakítását Kína befolyási övezetéből és japán fennhatóság alá helyezését. Emellett Kínának meg kellett nyitnia egy sor területét a japán befolyása előtt és óriási hadisarcot kellett fizetnie.
A szerződés rendelkezései
Kína elismerte Korea „függetlenségét” és lemondott minden ezzel kapcsolatos korábbi jogáról. Ugyancsak átengedte Japánnak a Liaodong-félszigetet (akkori nevén Liaotung), a mai Liaoning kínai tartomány egy részét, Taiwan szigetét és a Penghu (Pescadores) szigeteket Japánnak.
Kínának emellett 200 millió tael hadi kártérítést kellett fizetnie, valamint a korábban az ópiumháborúk után a nyugati hatalmakkal kötött egyenlőtlen szerződések mintájára egy sor kikötőt és folyót meg kellett nyitnia a japán kereskedők előtt. Ennek nyomán hozhatott létre Japán Sanghajban is területenkívüliséget élvező telepet, úgynevezett koncessziós területet.
Irodalom
- Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967.