„Puruszhanda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a hibás iw ki |
apróságok |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
|szöveg pozíciója = |
|szöveg pozíciója = |
||
}} |
}} |
||
'''Puruszhanda''' (vagy '''Parszuhanta''', |
'''Puruszhanda''' (vagy '''Parszuhanta''', [[hettita nyelv|hettita]] KUR <sup>[[Uru|URU]]</sup>''Paršuḫanta'' vagy KUR <sup>[[Uru|URU]]</sup>''Purušḫanda'', óasszír '''Purushattum''', ''Puruš-Ḫattum'') a [[Tuz-tó]]tól délkeletre elhelyezkedő település és az általa vezetett korai [[Hettita Birodalom|hettita városkirályság]] neve. Régészeti lelőhelyként az i. e. 3. évezredből származnak legkorábbi leletei. Első említései az [[i. e. 23. század]]ból származnak, és uralkodóinak [[asszírok|asszír]] nevei, magának a városnak az asszír neve, valamint az óasszír kor dokumentumai elárulják, hogy ez a város is asszír kereskedő kolónia lehetett eredetileg.<ref>ANE, 26. old.</ref> Az [[i. e. 18. század]]i említése más korai hettita királyságokkal, a [[Kusszara|kusszarai]] vagy [[Hattuszasz|hattuszaszi]] uralkodókkal történt összetűzéseiről számolnak be. |
||
A Sarrukínnal kapcsolatos források jóval későbbi eredetűek, Hattuszaszból és az [[amarna-levelek]]ből ismertek. A bennük előforduló személynevek óbabiloniak, de az isten- és helységnevek óakkád formájúak. Ezért az iratok régebbi dokumentumok aktualizált másolatai lehetnek. Ezekben Sarrukínut puruszhandai asszír kereskedők kérték fel, hogy a város uralkodójával, Nur-Dagannal szemben lépjen fel. Sarrukínu legyőzte Nur-Dagant.<ref>Pálfi, 28. old.</ref> |
A Sarrukínnal kapcsolatos források jóval későbbi eredetűek, Hattuszaszból és az [[amarna-levelek]]ből ismertek. A bennük előforduló személynevek óbabiloniak, de az isten- és helységnevek óakkád formájúak. Ezért az iratok régebbi dokumentumok aktualizált másolatai lehetnek. Ezekben Sarrukínut puruszhandai asszír kereskedők kérték fel, hogy a város uralkodójával, Nur-Dagannal szemben lépjen fel. Sarrukínu legyőzte Nur-Dagant.<ref>Pálfi, 28. old.</ref> |
||
60. sor: | 60. sor: | ||
|'''73''' Amikor mentem (...) a hadjáratra, |
|'''73''' Amikor mentem (...) a hadjáratra, |
||
'''74''' |
'''74''' puruszhandai ember ajándékot hozott nekem. |
||
'''75''' Hozott nekem egy vastrónt és egy vasjogart, mint ajándék. |
'''75''' Hozott nekem egy vastrónt és egy vasjogart, mint ajándék. |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
Ismert uralkodói: |
Ismert uralkodói: |
||
* Iškur-(...); [[Sarrukín]] kortársa [[i. e. 23. század]] |
* Iškur-(...); [[Sarrukín]] kortársa [[i. e. 23. század]] |
||
* Nur-Dagan; Sarrukín kortársa |
* Nur-Dagan (vagy Núr-Daggal); Sarrukín kortársa |
||
* név nélküli ''Nagy Király'' [[i. e. 18. század]] vége<ref>Zimmerer, 38. old.</ref> |
* név nélküli ''Nagy Király'' [[i. e. 18. század]] vége<ref>Zimmerer, 38. old.</ref> |
||
A lap 2010. június 12., 22:43-kori változata
Puruszhanda | |
Acemhöyük | |
Névváltozatok | Parszuhanta Buruszhattum |
Lakói | hettiták |
Beszélt nyelvek | hettita |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 38° 24′ 41″, k. h. 33° 50′ 09″Koordináták: é. sz. 38° 24′ 41″, k. h. 33° 50′ 09″ |
Puruszhanda (vagy Parszuhanta, hettita KUR URUParšuḫanta vagy KUR URUPurušḫanda, óasszír Purushattum, Puruš-Ḫattum) a Tuz-tótól délkeletre elhelyezkedő település és az általa vezetett korai hettita városkirályság neve. Régészeti lelőhelyként az i. e. 3. évezredből származnak legkorábbi leletei. Első említései az i. e. 23. századból származnak, és uralkodóinak asszír nevei, magának a városnak az asszír neve, valamint az óasszír kor dokumentumai elárulják, hogy ez a város is asszír kereskedő kolónia lehetett eredetileg.[1] Az i. e. 18. századi említése más korai hettita királyságokkal, a kusszarai vagy hattuszaszi uralkodókkal történt összetűzéseiről számolnak be.
A Sarrukínnal kapcsolatos források jóval későbbi eredetűek, Hattuszaszból és az amarna-levelekből ismertek. A bennük előforduló személynevek óbabiloniak, de az isten- és helységnevek óakkád formájúak. Ezért az iratok régebbi dokumentumok aktualizált másolatai lehetnek. Ezekben Sarrukínut puruszhandai asszír kereskedők kérték fel, hogy a város uralkodójával, Nur-Dagannal szemben lépjen fel. Sarrukínu legyőzte Nur-Dagant.[2]
A város Anittasz dokumentumában (CTH#1) tűnik fel, amelyben a második hattuszaszi hadjárata után Szalativara mellett Puruszhanda elfoglalásáról is szó esik. Uralkodóját csak Nagy Király (RUBĀʾUM és RABIʾUM[3]) címmel illeti, a nevét a nem közli. Anittasz viszont a hadjárat után átvette a puruszhandai király titulusát, és attól kezdve ő is Nagy Király lett.
Ugyanígy a puruszhandai fejedelem ajándékai, a vastrón és a vasjogar is a királyságot, annak tartósságát szimbolizálta. A Trónistennő kultusza legitimációs tényezővé is vált,[4] ezért Puruszhandát a korai korszak nagyon jelentős államának kell tekinteni.
Részlet a CTH#1-ből:
Eredeti szöveg | Magyarul |
---|---|
(19§) 73 ma-a-an × × [(la-aḫ-ḫa pa-a-un)]
(19§) 74 nu LÚ URUPu-ru-š-ḫa-a[(n-da kat-ti-mi ḫe-en-ku-m)u-uš] (19§) 75 šū I GIŠŠÚ.A.AN.BAR I PA.GAM AN.BAR [(ḫé-en-gur ú-da-aš)] (19§) 76 ma-a-an a-ap-pa-ma URUNe-e-ša [ú-ya-n(u-un)] (19§) 77 nụ LÚ URUPu-ru-uš-ḫa-an-da kat-tim-mi [(pe-e-ḫu-te-nu-un)] (19§) 78 mạ-a-an tu-un-na-ki-iš-na-ma pa-iz-zi a-p[(a-a-ša)] (19§) 79 pệ-ẹ-ra-am-mi-it ku-un-na-az e-ša-ri |
73 Amikor mentem (...) a hadjáratra,
74 puruszhandai ember ajándékot hozott nekem. 75 Hozott nekem egy vastrónt és egy vasjogart, mint ajándék. 76 Amikor visszatértem Neszába, 77 a puruszhandai férfi velem tartott. 78 Amikor trónom(on) ülök belső szobámban, 79 ő előttem ül a jobb oldalon. |
Ismert uralkodói:
- Iškur-(...); Sarrukín kortársa i. e. 23. század
- Nur-Dagan (vagy Núr-Daggal); Sarrukín kortársa
- név nélküli Nagy Király i. e. 18. század vége[5]
Jegyzetek
Források
- Bryce, Trevor. The Kingdom of the Hittites, 2 (angol nyelven), Oxford University Press [1999] (2005). ISBN 0-19-928132-7
- Neil Zimmerer: The Chronology of Genesis: A Complete History of the Nefilim, Adventures Unlimited Press, USA. 2003. ISBN 1-931772-22-3
- Mark William Chavalas: The Ancient Near East, Blackwell Publishing, USA. 2006. ISBN 978-0-631-23580-4
- Pálfi Zoltán (2006). „Sarrukín jósjele, aki a mindenséget uralta”. Ókor (3.), 24-32. o. ISSN 1589-2700.
- Stipich Béla (2003. március). „Királyi szimbólumok a hettita birodalomban”. História.