„Sigmaringen” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a weboldal linkjének javítása az infoboxban
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: war:Sigmaringen
67. sor: 67. sor:
{{csonk-Német település}}
{{csonk-Német település}}



[[Kategória:Baden-Württemberg települései]]


[[en:Sigmaringen]]
[[en:Sigmaringen]]
88. sor: 90. sor:
[[sv:Sigmaringen]]
[[sv:Sigmaringen]]
[[vo:Sigmaringen]]
[[vo:Sigmaringen]]
[[war:Sigmaringen]]

[[Kategória:Baden-Württemberg települései]]

A lap 2010. június 6., 16:52-kori változata

Sigmaringen
Sigmaringen címere
Sigmaringen címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
KerületTübingen
Járás
Alapítás éve1250
PolgármesterDaniel Rapp (CDU)
Irányítószám72481–72488
Körzethívószám
  • 07570
  • 07571
  • 07577
RendszámSIG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség18 375 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség178 fő/km2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság578–794 m
Terület92,85 km² km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 9° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 9° 12′ 59″
Sigmaringen (Baden-Württemberg)
Sigmaringen
Sigmaringen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Sigmaringen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmaringen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sigmaringen Baden-Württembergben, a Duna partján épült város, a Sigmaringen kerület székhelye és második legnagyobb települése.

Földrajza

Sigmaringen a Duna völgyében, a Sváb Alpok déli pereménél fekszik, a Bodeni-tótól körülbelül 40 km-re északra.

Városrészek

A város a belső városmagra, valamint Gutenstein, Jungnau, Laiz, Oberschmeien és Unterschmeien városrészekre tagolódik.

Címer Városrész Lakosság Terület
Sigmaringen Sigmaringen (városmag) 11.758 3.429 ha
Gutenstein Gutenstein 512 1.311 ha
Jungnau Jungnau 740 2.235 ha
Laiz Laiz 2.856 979 ha
Oberschmeien Oberschmeien 434 1.059 ha
Unterschmeien Unterschmeien 263 490 ha

Története

Korai történet

A mai város területen az első települések több, mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i.e.1000 és i.e.500 közötti időszakból származó leletek az urnamezős kultúra jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például kelta sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I.sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a Római Birodalom határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A duzzasztógát alatt fekvő gázlón haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőkben és a lauerthali római kori birtokokon végzett ásatásokról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentősségét ebben a korban.

A mai város délkeleti részén korai alemann sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i.sz. 6. század.

Középkor

A 11. században, a korai középkor végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés 1077-ből származik, amikor Sváb Rudolf német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.[2] A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.

Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. 1275-ben már 15 plébános tartozott a laizi dékánság alá.

1325-ben III. Ulrich, Württemberg grófja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen 1744-ig a laizi temetőben helyezték végső nyugalomba.

1460-ban és 1500-ban kastéllyá építették át a várat. 1535-ben a Hohenzollern házra száll Sigmaringen vára és városa, majd négy évvel később a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és Veringen felett.

A harmincéves háború során 1632-ben a svédek elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti részé leégett.

Forrás

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. A Petershauseni kolostor krónikájából származó feljegyzés: Onnan Sigimaringin várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy IV. Henrik seregével közeledik az Alpok hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigmaringen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Sablon:Csonk-Német település