„Karácsony János (festő)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. június 3., 12:06-kori változata

Ez a szócikk festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Karácsony János (zenész).

Karácsony János (Gyergyószentmiklós, 1899. július 27. – Gyergyószentmiklós, 1974. május 31.) festőművész, tanár.

Életpályája

Gimnáziumi éveit Szamosújváron töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után, 1931-ben beiratkozott a nagybányai festőiskolába, ahol Ziffer Sándor volt a mestere.

1945–1959 között Gyergyószentmiklós Elméleti Líceumának rajztanára. Tájképeket festett, de tehetségét a figurális ábrázolás terén is megmutatta. Festési technikája is nagy változatosságot mutat, tempera-, olajképekben, majd a még lendületesebb akvarelleken ábrázolta szülőföldjének tájait. 1941-ben belépett a Barabás Miklós Céhbe és annak kiállító művésze lett, majd összefogott Szervátiusz Jenő szobrászművésszel, s megszervezték vándorkiállításaikat Gyergyószentmiklóson, Budapesten, Nagybányán, Szatmáron, Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíksomlyón és Csíkszeredában.

Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a Gyergyói-medence ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi Karácsony János Galériába került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.

Művei (válogatás)

Gyimes völgye,
Maros mente,
Széltörés,
Fűzfák,
Őszi hangulat,
Both vára,
Önarckép.

Forrás

Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Gyergyó neves emberei (I. kötet, Gyergyószentmiklós, 2008)

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Gimnáziumi éveit [[Szamosújvár]]on töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után, [[1931]]-ben beiratkozott a [[nagybánya]]i festőiskolába, ahol [[Ziffer Sándor]] volt a mestere.
-[[1945]]–[[1959]] között [[Gyergyószentmiklós]] Elméleti Líceumának rajztanára. Tájképeket festett, de tehetségét a figurális ábrázolás terén is megmutatta. Festési technikája is nagy változatosságot mutat, tempera-, olajképekben, majd a még lendületesebb akvarelleken ábrázolta szülőföldjének tájait. 1941-ben belépett a Barabás Miklós Céhbe és annak kiállító művésze lett, majd összefogott [[Szervátiusz Jenő]] szobrászművésszel, s megszervezték vándorkiállításaikat [[Gyergyószentmiklós]]on, [[Budapest]]en, [[Nagybánya|Nagybányán]], [[Szatmár]]on, [[Kolozsvár]]t, [[Marosvásárhely]]en, [[Sepsiszentgyörgy]]ön, [[Csiksomlyó]]n és [[Csíkszereda|Csíkszeredában]].
+[[1945]]–[[1959]] között [[Gyergyószentmiklós]] Elméleti Líceumának rajztanára. Tájképeket festett, de tehetségét a figurális ábrázolás terén is megmutatta. Festési technikája is nagy változatosságot mutat, tempera-, olajképekben, majd a még lendületesebb akvarelleken ábrázolta szülőföldjének tájait. 1941-ben belépett a Barabás Miklós Céhbe és annak kiállító művésze lett, majd összefogott [[Szervátiusz Jenő]] szobrászművésszel, s megszervezték vándorkiállításaikat [[Gyergyószentmiklós]]on, [[Budapest]]en, [[Nagybánya|Nagybányán]], [[Szatmár]]on, [[Kolozsvár]]t, [[Marosvásárhely]]en, [[Sepsiszentgyörgy]]ön, [[Csíksomlyó]]n és [[Csíkszereda|Csíkszeredában]].
 Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a [[Gyergyói-medence]] ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi ''Karácsony János Galériába'' került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.