„Középső perm” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
* [[roadi]] (270,6 ± 0,8 mya – 268 ± 0,7 mya) |
* [[roadi]] (270,6 ± 0,8 mya – 268 ± 0,7 mya) |
||
== Határai == |
|||
Kezdetét a [[Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság] |
Kezdetét a [[Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság]] meghatározása szerint a ''Jinogondolella nanginkensis'' [[Konodontoforidák|conodonták]] legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetrétegekben. Az utána következő [[wuchiapingi]] korszak a ''Clarkina postbitteri postbitteri'' conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakoriságával kezdődik. |
||
== Élővilág == |
== Élővilág == |
A lap 2010. május 29., 18:12-kori változata
A középső perm vagy guadalupei korszak a perm földtörténeti időszak három kora közül a második, amely 270,6 ± 0,8 millió évvel ezelőtt (mya kezdődött, a kora perm kunguri korszak után és 260,4 ± 0,7 mya ért véget, a késő perm wuchiapingi korszaka előtt.
Tagolása
A középső perm kort a következő korszakokra tagolta a Nemzetközi Rétegtani Bizottság:
- capitani (265,8 ± 0,7 mya – 260,4 ± 0,7 mya)
- wordi (268 ± 0,8 mya – 265,8 ± 0,7 mya)
- roadi (270,6 ± 0,8 mya – 268 ± 0,7 mya)
Határai
Kezdetét a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság meghatározása szerint a Jinogondolella nanginkensis conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetrétegekben. Az utána következő wuchiapingi korszak a Clarkina postbitteri postbitteri conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakoriságával kezdődik.
Élővilág
A középső perm a sekélyvízi korallzátonyok virágzásának kora. A szárazföldön ebben a korban a Pelycosaurusokat felváltották a korai Therapsidák, az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egy másik ága.
A szárazföldi növényzetet a karbon időszaktól egyre jobban elterjedő és egyre változatosabbá váló nyitvatermők uralma jellemzi. Jellemző középsó permi növényi csoportok: Cordaites, páfrányfenyők (Ginkgophyta), Glossopteris.12
Magyarországon
Magyarországon például a Bükk hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna fáciesű dolomit. Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).[1]