„Középső perm” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: Földtörténeti időszakok - rendrakás AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''középső perm''' vagy '''guadalupi''' a [[Perm (időszak)|perm]] [[Földtörténeti korok|földtörténeti]] [[Időszak (földtörténet)|időszak]] három kora közül a második, amely 270,6 ± 0,8 millió évvel ezelőtt ([[mya (időegység)|mya]] kezdődött, a [[kora perm]] [[kunguri]] korszak után és 260,4 ± 0,7 mya ért véget, a [[késő perm]] [[wuchiapingi]] korszaka előtt.
A '''középső perm''' vagy '''guadalupei korszak''' a [[Perm (időszak)|perm]] [[Földtörténeti korok|földtörténeti]] [[Időszak (földtörténet)|időszak]] három kora közül a második, amely 270,6 ± 0,8 millió évvel ezelőtt ([[mya (időegység)|mya]] kezdődött, a [[kora perm]] [[kunguri]] korszak után és 260,4 ± 0,7 mya ért véget, a [[késő perm]] [[wuchiapingi]] korszaka előtt.


==Tagolása==
== Tagolása ==
A középső perm kort a következő korszakokra tagolta a [[Nemzetközi Rétegtani Bizottság]]:
A középső perm kort a következő korszakokra tagolta a [[Nemzetközi Rétegtani Bizottság]]:
*[[capitani]] (265,8 ± 0,7 mya – 260,4 ± 0,7 mya)
* [[capitani]] (265,8 ± 0,7 mya – 260,4 ± 0,7 mya)
*[[wordi]] (268 ± 0,8 mya – 265,8 ± 0,7 mya)
* [[wordi]] (268 ± 0,8 mya – 265,8 ± 0,7 mya)
*[[roadi]] (270,6 ± 0,8 mya – 268 ± 0,7 mya)
* [[roadi]] (270,6 ± 0,8 mya – 268 ± 0,7 mya)


Kezdetét a [[Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság]] [http://www.stratigraphy.org/gssp.htm] meghatározása szerint a ''Jinogondolella nanginkensis'' [[Konodontoforidák|conodonták]] legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetrétegekben. Az utána következő [[wuchiapingi]] korszak a ''Clarkina postbitteri postbitteri'' conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakoriságával kezdődik.
Kezdetét a [[Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság]] [http://www.stratigraphy.org/gssp.htm] meghatározása szerint a ''Jinogondolella nanginkensis'' [[Konodontoforidák|conodonták]] legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetrétegekben. Az utána következő [[wuchiapingi]] korszak a ''Clarkina postbitteri postbitteri'' conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakoriságával kezdődik.


==Élővilága==
== Élővilág ==
A középső perm a sekélyvízi korallzátonyok virágzásának kora. A szárazföldön ebben a korban a ''[[Pelycosaurus]]okat'' felváltották a korai ''[[Therapsida|Therapsidák]]'', az [[emlősszerű hüllők]] ''(Synapsidák)'' egy másik ága.
A középső perm a sekélyvízi korallzátonyok virágzásának kora. A szárazföldön ebben a korban a ''[[Pelycosaurus]]okat'' felváltották a korai ''[[Therapsida|Therapsidák]]'', az [[emlősszerű hüllők]] ''(Synapsidák)'' egy másik ága.


A szárazföldi [[növények|növényzetet]] a [[karbon]] időszaktól egyre jobban elterjedő és egyre változatosabbá váló [[nyitvatermők]] uralma jellemzi. Jellemző középsó permi növényi csoportok: ''[[Cordaites]]'', [[páfrányfenyők]] ''(Ginkgophyta)'', ''[[Glossopteris]]''.[http://kazmer.web.elte.hu/osnovenytan/265,12,Slide 12]
A szárazföldi [[növények|növényzetet]] a [[karbon]] időszaktól egyre jobban elterjedő és egyre változatosabbá váló [[nyitvatermők]] uralma jellemzi. Jellemző középsó permi növényi csoportok: ''[[Cordaites]]'', [[páfrányfenyők]] ''(Ginkgophyta)'', ''[[Glossopteris]]''.[http://kazmer.web.elte.hu/osnovenytan/265,12,Slide 12]


==Magyarországon==
== Magyarországon ==
Magyarországon például a [[Bükk]] hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna [[fácies]]ű dolomit. Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).<ref>[http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/foldtan/paleozo.htm A magyarországi paleozoikum]</ref>
Magyarországon például a [[Bükk]] hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna [[fácies]]ű dolomit. Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).<ref>[http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/foldtan/paleozo.htm A magyarországi paleozoikum]</ref>


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}


{{csonk-föld}}
{{csonk-geológia}}


[[Kategória:Földtörténeti korok]]
[[Kategória:Perm időszak]]
[[Kategória:Perm időszak]]
[[Kategória:Földtörténeti korok]]


[[de:Guadalupium]]
[[de:Guadalupium]]

A lap 2010. május 29., 18:11-kori változata

A középső perm vagy guadalupei korszak a perm földtörténeti időszak három kora közül a második, amely 270,6 ± 0,8 millió évvel ezelőtt (mya kezdődött, a kora perm kunguri korszak után és 260,4 ± 0,7 mya ért véget, a késő perm wuchiapingi korszaka előtt.

Tagolása

A középső perm kort a következő korszakokra tagolta a Nemzetközi Rétegtani Bizottság:

  • capitani (265,8 ± 0,7 mya – 260,4 ± 0,7 mya)
  • wordi (268 ± 0,8 mya – 265,8 ± 0,7 mya)
  • roadi (270,6 ± 0,8 mya – 268 ± 0,7 mya)

Kezdetét a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság [1] meghatározása szerint a Jinogondolella nanginkensis conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetrétegekben. Az utána következő wuchiapingi korszak a Clarkina postbitteri postbitteri conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakoriságával kezdődik.

Élővilág

A középső perm a sekélyvízi korallzátonyok virágzásának kora. A szárazföldön ebben a korban a Pelycosaurusokat felváltották a korai Therapsidák, az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egy másik ága.

A szárazföldi növényzetet a karbon időszaktól egyre jobban elterjedő és egyre változatosabbá váló nyitvatermők uralma jellemzi. Jellemző középsó permi növényi csoportok: Cordaites, páfrányfenyők (Ginkgophyta), Glossopteris.12

Magyarországon

Magyarországon például a Bükk hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna fáciesű dolomit. Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).[1]

Jegyzetek