„Forgatónyomaték” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Képlet csinosítása
Mivel rxF van és nem Fxr, ezért az r,F és M alkot jobbrendszert, nem az F,r és M
3. sor: 3. sor:
<math>\vec M = \vec r \times \vec F</math>
<math>\vec M = \vec r \times \vec F</math>


A forgatónyomaték [[vektor]]mennyiség, kezdőpontja az '''O''' középpont. A forgatónyomaték-vektor merőleges az erő és az erőkarvektor síkjára, iránya pedig olyan, hogy az '''F''', '''r''' és az '''M''' vektorok ebben a sorrendben [[jobbsodrású rendszer]]t alkotnak. A nyomatékvektor iránya egyszerűen meghatározható a [[jobbkéz-szabály]] segítségével. A nyomaték mértékegysége a Nm (''„newtonméter”'').
A forgatónyomaték [[vektor]]mennyiség, kezdőpontja az '''O''' középpont. A forgatónyomaték-vektor merőleges az erő és az erőkarvektor síkjára, iránya pedig olyan, hogy az '''r''', '''F''' és az '''M''' vektorok ebben a sorrendben [[jobbsodrású rendszer]]t alkotnak. A nyomatékvektor iránya egyszerűen meghatározható a [[jobbkéz-szabály]] segítségével. A nyomaték mértékegysége a Nm (''„newtonméter”'').


A forgatónyomaték [[abszolútérték]]e kiszámolható az erővektor és az erőkarvektor által bezárt szög segítségével.
A forgatónyomaték [[abszolútérték]]e kiszámolható az erővektor és az erőkarvektor által bezárt szög segítségével.

A lap 2010. május 21., 09:29-kori változata

A forgatónyomaték (röviden: nyomaték) egy adott erőhatás adott középpontra való forgatóképességét megadó fizikai mennyiség. A forgatónyomaték az F erő és az O középponttól az erő támadáspontjába mutató r vektor, az erőkar vektoriális szorzata.

A forgatónyomaték vektormennyiség, kezdőpontja az O középpont. A forgatónyomaték-vektor merőleges az erő és az erőkarvektor síkjára, iránya pedig olyan, hogy az r, F és az M vektorok ebben a sorrendben jobbsodrású rendszert alkotnak. A nyomatékvektor iránya egyszerűen meghatározható a jobbkéz-szabály segítségével. A nyomaték mértékegysége a Nm („newtonméter”).

A forgatónyomaték abszolútértéke kiszámolható az erővektor és az erőkarvektor által bezárt szög segítségével.

A forgatónyomaték mint derivált

A perdület

Egy általunk kijelölt ponttól, az origótól viszonyított távolságvektor, és a tömegpont impulzusvektorának a vektoriális szorzata a perdület.

A perdület a vonatkoztatási ponttól (középponttól) függő mennyiség. Mivel a tömegpont sebessége az idő függvénye, az abból származtatott perdület is egy időfüggvény lesz.

A perdület deriváltja

A perdületfüggvény idő szerinti deriváltja a forgatónyomaték.

ahol v és p párhuzamos, tehát keresztszorzatuk 0.

A pontrendszer perdülete az egyes perdületek összege, és a pontrendszer forgatónyomatéka az egyes forgatónyomatékok összege.

Perdületmegmaradás

Felírva az egyes forgatónyomatékok összegét, különválaszthatóak a belső és a külső erők (az egyes rendszerbeli pontok hathatnak rendszerbeli pontokra, és rendszeren kívüliekre is, és viszont). A belső erők összege Newton III. törvénye alapján (erő-ellenerő) 0. Tehát a forgatónyomaték csak a külső erővel arányos mennyiség. Ha feltételezzük, hogy a forgatónyomaték pont 0, akkor a perdület időszerinti deriváltja 0, vagyis a perdület egy állandó konstans érték az adott rendszerre nézve.

Mérése

Forgó gépek forgatónyomatékának mérése Prony-fékkel, hidraulikus, örvényáramú fékpaddal, mérlegdinamóval, mérlegmotorral történik. Nagy generátorok teljesítménye villamos mérésekkel igen pontosan történik, a fordulatszám egyidejű méréséből a forgatónyomaték kiszámítható.