Középső perm

A középső perm vagy guadalupi a perm földtörténeti időszak három kora közül a második, amely 270,6 ± 0,8 millió évvel ezelőtt (mya kezdődött, a kora perm kunguri korszak után és 260,4 ± 0,7 mya ért véget, a késő perm wuchiapingi korszaka előtt.

Tagolása

A középső perm kort a következő korszakokra tagolta a Nemzetközi Rétegtani Bizottság:

• capitani (265,8 ± 0,7 mya – 260,4 ± 0,7 mya)
• wordi (268 ± 0,8 mya – 265,8 ± 0,7 mya)
• roadi (270,6 ± 0,8 mya – 268 ± 0,7 mya)

Kezdetét a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság [1] meghatározása szerint a Jinogondolella nanginkensis conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetrétegekben. Az utána következő wuchiapingi korszak a Clarkina postbitteri postbitteri conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakoriságával kezdődik.

Élővilága

A középső perm a sekélyvízi korallzátonyok virágzásának kora. A szárazföldön ebben a korban a Pelycosaurusokat felváltották a korai Therapsidák, az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egy másik ága.

A szárazföldi növényzetet a karbon időszaktól egyre jobban elterjedő és egyre változatosabbá váló nyitvatermők uralma jellemzi. Jellemző középsó permi növényi csoportok: Cordaites, páfrányfenyők (Ginkgophyta), Glossopteris.12

Magyarországon

Magyarországon például a Bükk hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna fáciesű dolomit. Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).