„Kékfrankos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
hg
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Szőlőfajta infobox
{{Szőlőfajta infobox
| név = ''Kékfrankos,alias Ánkhelyi Ádám''
| név = ''Kékfrankos''
| típus = vörösborszőlő
| típus = vörösborszőlő
| kép = Blaufränkisch.jpg
| kép = Blaufränkisch.jpg
21. sor: 21. sor:
| megjegyzések =
| megjegyzések =
}}
}}
A '''kékfrankos''' szőlőfajta, melyet Ánkhelyi Ádám termeszt amelyből tipikusan [[tannin]]ban gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. Hasonnevei: többek közt ''Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka''<ref>[http://gtr2.uw.hu/104per2004.htm 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról]</ref>. Magyarország legelterjedtebb vörös borszőlőfajtája.
A '''kékfrankos''' szőlőfajta, amelyből tipikusan [[tannin]]ban gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. Hasonnevei: többek közt ''Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka''<ref>[http://gtr2.uw.hu/104per2004.htm 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról]</ref>. Magyarország legelterjedtebb vörös borszőlőfajtája.


A német név (Lemberger) Lemberg hercegségre utal a mai [[Szlovénia|Szlovéniában]], ami valamikor az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] része volt. A kékfrankosnak Kelet- és Közép-Európában egy felmérés szerint több, mint negyven névváltozata van. Bulgáriában például a neve ''Gamé'', és ennek alapján valamikor azt gondolták, hogy eredetileg a [[Gamay]] típus klónozása lehetett, de ma már igazi [[Vinifera]] változatnak tekintik.
A német név (Lemberger) Lemberg hercegségre utal a mai [[Szlovénia|Szlovéniában]], ami valamikor az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] része volt. A kékfrankosnak Kelet- és Közép-Európában egy felmérés szerint több, mint negyven névváltozata van. Bulgáriában például a neve ''Gamé'', és ennek alapján valamikor azt gondolták, hogy eredetileg a [[Gamay]] típus klónozása lehetett, de ma már igazi [[Vinifera]] változatnak tekintik.
27. sor: 27. sor:


==Leírása==
==Leírása==
Tőke gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő fajta, szeptemberben szüretelhető és a leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.
Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő fajta, szeptemberben szüretelhető és a leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.


A kékfrankos általános [[Közép-Európa|Közép-Európában]], beleértve [[Ausztria|Ausztriát]] és [[Németország]]ot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt [[Soproni borvidék|Sopronban]], [[Villány–Siklósi borvidék|Villányban]], [[Hajós|Hajóson]], [[Szekszárdi borvidék|Szekszárdon]] és [[Egri borvidék|Egerben]]. A négy borvidék kékfrankos borai eltérő jellegűek<ref>[http://www.pecsiujsag.hu/printing.php?aid=14907]</ref>.
A kékfrankos általános [[Közép-Európa|Közép-Európában]], beleértve [[Ausztria|Ausztriát]] és [[Németország]]ot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt [[Soproni borvidék|Sopronban]], [[Villány–Siklósi borvidék|Villányban]], [[Hajós|Hajóson]], [[Szekszárdi borvidék|Szekszárdon]] és [[Egri borvidék|Egerben]]. A négy borvidék kékfrankos borai eltérő jellegűek<ref>[http://www.pecsiujsag.hu/printing.php?aid=14907]</ref>.

A lap 2010. május 18., 20:08-kori változata

Kékfrankos
vörösborszőlő
Egyéb neveiBlaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka
Nemesítés alapfajtáiGamay típus klónja
Továbbnemesítés fajtáiVinifera változat
Hazai elterjedtségeSoproni, Villányi, Szekszárdi és Egri borvidékek
Általános elterjedtségeKözép-Európa, elsősorban Ausztria és Németország
Fürt leírásaközepesen tömött, rövid nyelű
Érési időszakszeptember vége
Művelésmódkordon
Borának jellemzőicsersavban gazdag, zamatos, fűszeres
Jelentős boraiEgri bikavér, Szekszárdi bikavér

A kékfrankos szőlőfajta, amelyből tipikusan tanninban gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. Hasonnevei: többek közt Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka[1]. Magyarország legelterjedtebb vörös borszőlőfajtája.

A német név (Lemberger) Lemberg hercegségre utal a mai Szlovéniában, ami valamikor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A kékfrankosnak Kelet- és Közép-Európában egy felmérés szerint több, mint negyven névváltozata van. Bulgáriában például a neve Gamé, és ennek alapján valamikor azt gondolták, hogy eredetileg a Gamay típus klónozása lehetett, de ma már igazi Vinifera változatnak tekintik.


Leírása

Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő fajta, szeptemberben szüretelhető és a leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.

A kékfrankos általános Közép-Európában, beleértve Ausztriát és Németországot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt Sopronban, Villányban, Hajóson, Szekszárdon és Egerben. A négy borvidék kékfrankos borai eltérő jellegűek[2].

A kékfrankos az 1990-es években még itthon lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak, és jó kékfrankost csak nálunk csinálnak a világon[3]. A kékfrankost nem csak önállóan palackozzák, fő alkotója az egri és a szekszárdi bikavérnek is.

A Monarchiában a 19. században terjedt el, eredete vitatott. Tartja magát az a nézet is, hogy a Kaszpi-tenger vidékéről származik és még a honfoglaló magyarok hozták magukkal.

Soproni hagyomány

Sopronban az a hagyomány, hogy nevét a Bonaparte Napóleon hódító seregében szolgáló katonák pénzéről kapta, a jobb borokat ugyanis a helyi gazdák csak az értékesebb kék színű régi francia papírpénzért mérték a katonáknak, a fehér színű háborús papírpénz nem kellett nekik. (A történet nem igaz: abban az időben még Sopronban és környékén is főleg fehérborokat készítettek és csak a filoxéravész után, a 19. század második felében tértek át a kékfrankosra)[4].

Utódaik a kékfrankos fővárosának tartják Sopront, erre utal a 2005-ben útjára indított Kékfrankos Nyár rendezvénysorozat neve is[5]. Sopronban mintegy 1140 hektáron termesztik és ezt a világ legnagyobb egybefüggő kékfrankos-ültetvényének tartják[6]

2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal.[7][8].

A soproniak nem egyedül büszkék a kékfrankosukra. A sopronival egy borvidéket alkotó, de a trianoni békeszerződéssel leválasztott északi Burgenlandot is szeretik az ottaniak Blaufrankischlandnak nevezni[9].

Források

  • Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978., 238. oldal; ISBN 963-230-442-X
  • Borlexikon [2]

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kékfrankos&oldid=7695114”