Nagy Lajos (író)

Nagy Lajos (Apostag, 1883. február 5. – Budapest, 1954. október 28.) író, publicista. Legnagyobb sikereit novelláival aratta.

Élete

Törvénytelen gyermekként született, édesanyja Nagy Júlia cselédlány volt. Nagy Lajost iskolás koráig nagyszülei nevelték. 1901-ben érettségizett; eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak készült, mégis jogot tanult. Az egyetem mellett ügyvédi irodákban és házitanítóként dolgozott. 1906-ban rövid ideig szolgabíró lett, bár a jogi diplomát sosem szerezte meg.

Nagy Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-2 (Vígh Tamás szobrász műve).

1907-ben jelent meg első novellája, 1911-ben első kötete. 1915-ben besorozták, de frontszolgálatra nem került és két év múlva ideggyengeségre hivatkozva felmentették a szolgálat alól.

1918-tól a Bolond Istók című szatirikus lap szerkesztője, 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa. Ennek ellenére, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem tartozott igazán a nyugatosok közé. A későbbiek során munkatársa volt az Esti Kurir, az Együtt, a 100% és a Forrás című lapoknak, és 1945 után a Szabad Népnél is dolgozott.

1935-ben vette feleségül Szegedi Borist (1895-1967). 1940-ben könyvesboltot nyitott, miután az írói munkássáságért kapott pénzből nem tudott megélni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tekintették; az 1950-es évek elején mégis háttérbe szorult.

Három alkalommal (1932, 1935 és 1938) kapott Baumgarten-díjat és egyike lett az első Kossuth-díjasoknak,1948-ban.

Írásai

Regények

• A tanítvány
• Budapest nagykávéház
• Három boltoskisasszony

Szociográfiák

• Három magyar város
• Kiskunhalom

Önéletrajzi művek

• A lázadó ember
• A menekülő ember

Novellák

• 1919. május
• 1930. július
• Az egerek
• Bérház
• Egy berlini lány
• Egy délután a Grün-irodában
• Farkas és bárány
• Favágó János
• Január
• Jeremiáda
• Lecke
• Meggyalázott vágy
• Özvegyasszonyok
• Prof. Czizmadia
• Razzia
• Tanya
• Tanyai történet

Külső hivatkozások

• Magyar életrajzi lexikon
• A magyar irodalom arcképcsarnoka
• Életrajza a virtuális kiállításon
• Képtelen természetrajz letölthető a MEK oldalairól