„Kalcedon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
*Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - ''Ásványok'', Magyar Könyvklub, Budapest, 1992 |
*Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - ''Ásványok'', Magyar Könyvklub, Budapest, 1992 |
||
[[Kategória:Drágakövek]] |
|||
[[bg:Халцедон]] |
[[bg:Халцедон]] |
||
A lap 2010. április 24., 00:02-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kalcedon kifejezés a mikrokristályos kvarcok változatainak összességét jelöli. Az apró, szálas kristályok egymással többé-kevésbé tömör halmazt alkotnak.
Általános tulajdonságok
A kalcedon változatai színükben és mintázatukban térnek el egymástól. A kék kalcedon kékesfehér, tompább színű sávozással. A kalcedon gömbös vesés vagy cseppköves, tömör alakzatokban és tömegekben jelenik meg. Kristályainak finom szerkezetét erős átvilágító fényben figyelhetjük meg.
Fizikai-kémiai tulajdonságok
A kalcedon a kvarccal azonos kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mivel egyazon anyagról (szilícium-dioxid, SiO2) van szó. Fizikai tulajdonságai elsősorban a kristályosodás körülményeitől függenek, sűrűsége és keménysége, valamint törésmutatója is valamivel alacsonyabb, mint a kvarcé. Bár a kalcedon kettőstörő, mégis - mint minden mikrokristályos ásvány - csak egy törésmutatóval rendelkezik.
Képződése és társulásai
Változatai
Lelőhelyei
Forrás
- Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992