„Kiss Sándor (szobrász, 1925–1999)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tambo (vitalap | szerkesztései)
75 789 szerkesztés
a elütések
1. sor: 1. sor:
'''Kiss Sándor''' ([[Sáros]], [[1925]]. [[május 24.]] – [[Zsennye]], [[1999]]. [[augusztus 6.]]) szobrász, éremművész
'''Kiss Sándor''' ([[Sáros]], [[1925]]. [[május 24.]] – [[Zsennye]], [[1999]]. [[augusztus 6.]]) szobrász, éremművész
|==Pályafutása==
==Pályafutása==
A [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]] 1945 és 1950 között tanult, mestereinek [[Ferenczy Béni]]t és [[Pátzay Pál]]t tekintette. Ferenczy Béni [[esztergom]]i nyári művésztelepén is dolgozhatott 1948-ban. 1950 óta kiállító művész. A főiskola elvégzése után [[Budapest]]en élt, majd [[Zsennye|Zsennyére]] települt.
A [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]] 1945 és 1950 között tanult, mestereinek [[Ferenczy Béni]]t és [[Pátzay Pál]]t tekintette. Ferenczy Béni [[esztergom]]i nyári művésztelepén is dolgozhatott 1948-ban. 1950 óta kiállító művész. A főiskola elvégzése után [[Budapest]]en élt, majd [[Zsennye|Zsennyére]] települt.


Szobrászata a klasszikus hagyományokat és a népművészeti hatásokat ötvözi, de nyitott volt a modern szobrászati törekvések irányában is, különösen jelentős érmészeti tevékenységében. Balladai tömörség és az erdélyi hagyományok tükröződnek alkotásain, különösen faszobrain.
Szobrászata a klasszikus hagyományokat és a népművészeti hatásokat ötvözi, de nyitott volt a modern szobrászati törekvések irányában is, különösen jelentős érmészeti tevékenységében. Balladai tömörség és az erdélyi hagyományok tükröződnek alkotásain, különösen faszobrain.


Életrajzírói „királyszobrászként” emlegetik, ugyanis számos magyar királyról készített szobrot, [[I. László magyar királySzent László]]ról többet is. Dolgozott [[Róma|Rómában]], a [[Vatikán]] területén is, a [[Szent Péter-bazilika]] Magyarok Nagyasszonya Kápolnájában három reliefje található meg. <ref>Kiss Sándor szobrászművész három relief elkészítésére kapott megrendelést. El is készítette a Boldog Gizella, Szent Erzsébet és Szent Margit életéről szóló domborművek gipszmintáit, a művek kidolgozását, kifaragását azonban tanítványára, Bajnok Bélára bízta, aki járatosabb volt a kőmegmunkálásban. Bajnok Béla nagy megtiszteltetésnek vette a felkérést és örömmel látott munkához. A domborműveket süttői mészkőből faragta ki, egyes részleteket pedig óarannyal vont be: így például Gizella királyné koronáját és a koronázási palást alakjait és mintázatát. [http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2005/aprilis/15.htm Vörösvári Újság, 2005. április, 4. szám ].</ref>
Életrajzírói „királyszobrászként” emlegetik, ugyanis számos magyar királyról készített szobrot, [[I. László magyar király|Szent Lászlóról]] többet is. Dolgozott [[Róma|Rómában]], a [[Vatikán]] területén is, a [[Szent Péter-bazilika]] Magyarok Nagyasszonya Kápolnájában három reliefje található meg. <ref>Kiss Sándor szobrászművész három relief elkészítésére kapott megrendelést. El is készítette a Boldog Gizella, Szent Erzsébet és Szent Margit életéről szóló domborművek gipszmintáit, a művek kidolgozását, kifaragását azonban tanítványára, Bajnok Bélára bízta, aki járatosabb volt a kőmegmunkálásban. Bajnok Béla nagy megtiszteltetésnek vette a felkérést és örömmel látott munkához. A domborműveket süttői mészkőből faragta ki, egyes részleteket pedig óarannyal vont be: így például Gizella királyné koronáját és a koronázási palást alakjait és mintázatát. [http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2005/aprilis/15.htm Vörösvári Újság, 2005. április, 4. szám ].</ref>


Amint egy visszaemlékezésben írták róla: ''„Emberi méltósága, életvidámsága, az emberek szeretete, dús bajusza feletti mindig huncut mosolya az őszinte tiszteletet kívánta, de nyújtotta is egyúttal.”''
Amint egy visszaemlékezésben írták róla: ''„Emberi méltósága, életvidámsága, az emberek szeretete, dús bajusza feletti mindig huncut mosolya az őszinte tiszteletet kívánta, de nyújtotta is egyúttal.”''

A lap 2010. április 23., 19:23-kori változata

Kiss Sándor (Sáros, 1925. május 24. – Zsennye, 1999. augusztus 6.) szobrász, éremművész

Pályafutása

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1945 és 1950 között tanult, mestereinek Ferenczy Bénit és Pátzay Pált tekintette. Ferenczy Béni esztergomi nyári művésztelepén is dolgozhatott 1948-ban. 1950 óta kiállító művész. A főiskola elvégzése után Budapesten élt, majd Zsennyére települt.

Szobrászata a klasszikus hagyományokat és a népművészeti hatásokat ötvözi, de nyitott volt a modern szobrászati törekvések irányában is, különösen jelentős érmészeti tevékenységében. Balladai tömörség és az erdélyi hagyományok tükröződnek alkotásain, különösen faszobrain.

Életrajzírói „királyszobrászként” emlegetik, ugyanis számos magyar királyról készített szobrot, Szent Lászlóról többet is. Dolgozott Rómában, a Vatikán területén is, a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya Kápolnájában három reliefje található meg. [1]

Amint egy visszaemlékezésben írták róla: „Emberi méltósága, életvidámsága, az emberek szeretete, dús bajusza feletti mindig huncut mosolya az őszinte tiszteletet kívánta, de nyújtotta is egyúttal.”

Felesége Lesenyei Márta szobrászművész, akivel közös műveket alkottak egyházi létesítményekben is. Házasságukból két gyermek született. Fiuk, József színművész, leányuk, Anna állatorvos, vállalkozó.

Egyéni kiállításai

Válogatott csoportos kiállításai

  • 1968 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest
  • 1973 • Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest.

Díjai

Köztéri művei

Mindszenty József szobra Zalaegerszegen.
  • Sportdombormű (bronz, 1951, Oroszlány, gimnázium)
  • Martinász (kő, 1953, Hatvan, vasútállomás)
  • Dombormű (terrakotta, 1953, Komló, filmszínház)
  • Kút (bronz, 1955, Győr, gimnázium)
  • Tégla dombormű (1955, Inota, kultúrház)
  • Labdázó fiú (1957, Kispest, Vécsei u. Általános Iskola)
  • Tégla-dombormű (1959, Budapesti Műszaki Egyetem)
  • Vas-szűz (kovácsoltvas, 1960, Ózd, lakótelep)
  • Dombormű (terrakotta, 1960, Budapest, EMKE [elveszett])
  • Anya gyermekével (kő, 1961, Heim Pál Gyermekkórház)
  • Kútfigurák (bronz, 1961, Miskolc, SZOT-székház)
  • Fa dombormű (1961, Balatonőszöd, kormány-nyaraló)
  • Dombormű (pirogránit, 1961-62, Szeged, városi tanács)
  • Figurális dombormű (terrakotta, 1964, Budapest, Magyar Filmlaboratórium)
  • Siracusa ostroma (pirogránit, 1965, Budapest, Optikai Labor)
  • Figurális lemezdombormű (vörösréz, 1967, Kistelek, Általános Iskola)
  • Ivókút (kő, bronz, 1967, Gyula, gimnázium)
  • Vízköpők (bronz, 1968, Budapest, Palatinus strand)
  • Kőműves Kelemenné (bronzbetétes fakapu, 1968, Salgótarján, megyei tanács)
  • Háromalakos szoborcsoport (bronz, 1968, Gyula, Erkel Ferenc Múzeum)
  • V. István-emlékmű (vörösmárvány, 1969, Győr, városi tanács)
  • Fa dombormű (1970, Nyíregyháza, közösségi ház)
  • Bocskai István (vörösmárvány, 1971, Derecske, Általános Iskola)
  • Fa dombormű (1973, Szarvas, tanácsház)
  • Bláthy Ottó Titusz (bronz, 1973, Göd)
  • Emlékmű (30 sírfa, 1973-1974, Mohács, Emlékhely [Vadász Györggyel])
  • Mártír síremlék (bronz, 1973-74, Baja, temető [Vadász Györggyel])
  • Mártír síremlék (bronz, 1973-74, bronz, Marcali, temető)
  • Fortuna-emléktábla (bronz, 1976, Budapest, Fortuna utca)
  • Alkimisták - Kémikusok (bronz, 1976, Kossuth Lajos Tudományegyetem Kémiai Intézet)
  • Fa dombormű (1977, SZOTE)
  • Réz dombormű (1978, Szombathely, OTP-központ [Szilágyi Istvánnal])
  • Máriássy Félix síremléke (bronz, kő, 1979, Budapest, Farkasréti temető)
Máriássy Félix és Ferenc síremléke a Farkasréti temetőben. Kiss Sándor alkotása.
  • Faszobrok (1980, Budapest, Fórum Szálló - Finta Józseffel)
  • Gábor Áron (bronz, 1980, Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor [Vadász Györggyel])
  • Harangtorony (fa, 1981, Decs, Templom tér)
  • Magyarországi Szent Erzsébet (kő, 1981, Szent Péter-bazilika, Magyarok Nagyasszonya kápolna) [1]
  • Boldog Gizella (kő, 1981, Szent Péter-bazilika, Magyarok Nagyasszonya kápolna) [2]
  • Árpád-házi Szent Margit (kő, 1981, Szent Péter-bazilika, Magyarok Nagyasszonya kápolna) [3]
  • Fa szobrok és fa domborművek (1982, Budapest, Penta Szálló - Finta Józseffel)
  • Kálmán Imre-emléktábla (bronz, 1982, Siófok, Kálmán Imre Múzeum)
  • Díszkút (bronz, 1982, Szombathely)
  • Fa dombormű (1983, Budaörs, Mezőgazdasági repülőtér)
  • Zsigmond király (bronz, 1985, Pásztó, római katolikus templom [Vadász Györggyel])
  • Oltárfalak (fa, 1985, Csörötnek, római katolikus templom - Fazakas Péterrel)
  • Háromfigurás (színezett, spanyolozott fa, 1986, Győr, Rába cukrászda)
  • Zichy (bronz, 1987, Tbiliszi, park [Vadász Györggyel])
  • Batthyány-Strattmann László-emléktábla (bronz, 1988, Körmend, római katolikus templom)
  • Bolyai János-mellszobor (bronz, 1989, Szombathely, Általános Iskola)
  • Eötvös Loránd-dombormű (bronz, 1989, Heidelberg, egyetem)
  • Szentgotthárdi csata (1664)|Szentgotthárdi csata (bronz, 1989, Szentgotthárd, Magtár Színház)
  • Szent Cecília (dombormű, 1989, Zsennye) [4]
  • Oratóriumi szobor (gipsz, 1990, Szombathely, ferences kolostor)
  • Jó pásztor (fa, 1991, Hosszúpereszteg, római katolikus templom)
  • Szent László-emlékmű (bronz, 1992, Zanat)
  • Eötvös-dombormű (bronz, 1993, Celldömölk, Eötvös Iskola)
  • Jó pásztor (kő, 1993, Körmend, Szent Erzsébet római katolikus templom kertje)
  • Muhi emlékhely (fa, 1993, Muhi domb [Vadász Györggyel])
  • II. világháborús emlékmű (bronz, gránit, 1993, Celldömölk)
  • Niké, Függetlenségi emlékmű (üveg, krómacél, 1994, Budapest, Bocskay út, Függetlenségi park [Vadász Györggyel])
  • II. világháborús emlékmű (ruskicai fehér márvány, 1994, Siófok, római katolikus templom kertje [Vadász Györggyel])
  • Szent László-oltár (cseresznyefa, 1994, Rum, római katolikus templom)
  • Mindszenty József (bronz, 1995, Zalaegerszeg - Vadász Györggyel)
  • Szent István-emlékmű (műkő, aranyozott bronz, 1998, Somló-hegy (Vadász Györggyel).
  • Szent László, 1998. (Batthyány Boldog László Templom, Körmend)

Jegyzet

  1. ↑ Kiss Sándor szobrászművész három relief elkészítésére kapott megrendelést. El is készítette a Boldog Gizella, Szent Erzsébet és Szent Margit életéről szóló domborművek gipszmintáit, a művek kidolgozását, kifaragását azonban tanítványára, Bajnok Bélára bízta, aki járatosabb volt a kőmegmunkálásban. Bajnok Béla nagy megtiszteltetésnek vette a felkérést és örömmel látott munkához. A domborműveket süttői mészkőből faragta ki, egyes részleteket pedig óarannyal vont be: így például Gizella királyné koronáját és a koronázási palást alakjait és mintázatát. Vörösvári Újság, 2005. április, 4. szám .

Forrás

Irodalom

  • A felszabadult Budapest művészete (kat., Budapest, 1960)
  • Szíj R.: Kiss Sándor. In: Művészet, 1967/3.
  • Szíj R.: Kiss Sándor. In: Bildende Kunst, 1967/10.
  • T. A.: Látogatóban Kiss Sándornál. In: Kortárs, 1969/3.
  • Sculptura Hungarica, Budapest, 1970
  • Kaposi E.: Ferenczy Béni művésztelepe Esztergomban. In: Művészet, 1970/8.
  • Szolláth Gy.: A magyar zeneművészet érmei és plakettjei, Budapest, 1972
  • Újváry B.: Kiss Sándor munkásságáról. In: Művészet, 1973/2.(kat. bev., ~ szegedi kiállításához, 1976)
  • Tandi L.: Kiss Sándor kopjafái. In: Új Tükör, 1976. augusztus 10.
  • Nagy Z.: Történelmi emlékhely Mohácson. In: Kritika, 1976/12.
  • Sz. Kürti K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban, Debrecen, 1977
  • Fényes, T.: Exibition of three artists in the Csók Gallery. In: Daily News, 1978. október 19.
  • Székely A.: Új utak - a tradíciók tükrében. In: Új Tükör, 1978. november 12.
  • Soós É.: A világ nem utánzást vár tőlünk... In: Napló, 1979. február 10.
  • Németh I.: Kisgaléria Kiss Sándor. In: Irodalmi Szemle, 1979/3.
  • Bóna E.: Nyírbátor város érmei a Zenei Napok tükrében. In: Szabolcs-Szatmári Szemle, 1979/3.
  • Horváth Gy.: Kiss Sándor. In: ART 11/80. (kat. bev., a bázeli művészeti vásár, Budapest, 1980)
  • Oratórium Magnae Dominae Hungarorum Romae, Budapest, é. n. [1982]
  • Kiss Sándor katalógus bevezető, Siófok, 1982.
  • Salamon N.: Kiss Sándor és Lesenyei Márta szobrai. In: Új Tükör, 1987/24.
  • Tóth S.: Emléktábla „a szegények orvosának”. In: Új Ember, 1988. november 6.
  • Sill F.: A kiengesztelődés emlékművének a felavatása. In: Vasi Szemle, 1990/3.
  • M. D.: A függetlenség emlékműve. In: Új Magyarország, 1992. október 24.
  • Szobrot és kápolnát szenteltek Körmenden. In: Vas Népe, 1993. augusztus 24.
  • Gyürki L.: IV. Béla emlékműve. In: Vas Népe, 1994. január 25.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiss_Sándor_(szobrász,_1925–1999)&oldid=7568438”