„Aranyos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a tizedmásodpercek ki, form |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dms|46|30|14 |
{{coor title dms|46|30|14|É|23|34|48|K|type:landmark_region:RO}} |
||
⚫ | |||
{{Folyó infobox |
{{Folyó infobox |
||
| név = Aranyos |
| név = Aranyos |
||
13. sor: | 12. sor: | ||
| terület = |
| terület = |
||
}} |
}} |
||
⚫ | |||
[[Fájl:Raul Aries.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az Aranyos futása]] |
[[Fájl:Raul Aries.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az Aranyos futása]] |
||
21. sor: | 22. sor: | ||
== Földrajza == |
== Földrajza == |
||
A [[Bihari-hegység]]ben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a [[Gyalui-havasok]]at elválasztja az [[Erdélyi Érchegység]]től. |
A [[Bihari-hegység]]ben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a [[Gyalui-havasok]]at elválasztja az [[Erdélyi Érchegység]]től. |
||
[[Borrév]]nél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a [[Jára]] vizét felvéve lép ki az [[Erdélyi-medence|Erdélyi medencébe]]. [[Vajdaszeg]]nél, [[Szélkocsárd]] fölött torkollik a [[Maros]]ba. |
[[Borrév]]nél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a [[Jára]] vizét felvéve lép ki az [[Erdélyi-medence|Erdélyi medencébe]]. [[Vajdaszeg]]nél, [[Szélkocsárd]] fölött torkollik a [[Maros]]ba. |
||
Áthalad [[Fehér megye]], [[Kolozs megye|Kolozs]], [[Maros megye|Maros]] megyéken. Hosszúsága 130 km. |
Áthalad [[Fehér megye]], [[Kolozs megye|Kolozs]], [[Maros megye|Maros]] megyéken. Hosszúsága 130 km. A [[Maros]] legnagyobb mellékfolyója. |
||
A [[Maros]] legnagyobb mellékfolyója. |
|||
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a [[Jára]]-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud. |
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a [[Jára]]-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A folyó legrégibb latin neve ''Crisola'', később ''Auratus'' volt. |
A folyó legrégibb latin neve ''Crisola'', később ''Auratus'' volt. |
||
43. sor: | 40. sor: | ||
{{commons|Category:Arieş}} |
{{commons|Category:Arieş}} |
||
* [[Borovszky Samu]]: ''Bihar vármegye'' |
* [[Borovszky Samu]]: ''Bihar vármegye'' |
||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
A lap 2010. április 22., 11:35-kori változata
é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 23° 34′ 48″
Aranyos | |
Az Aranyos Aranyosgerend és Hadrév között | |
Közigazgatás | |
Országok | Románia |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 164 km |
Vízgyűjtő terület | 2970 km² |
Forrás | Bihari-hegység |
é. sz. 46° 22′ 20″, k. h. 23° 01′ 01″ | |
Torkolat | Maros (Marosludas mellett) |
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 23° 58′ 37″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Aranyos (románul: Arieş, latinul Aureus) folyó Romániában, Erdélyben.
Nevének eredete
Nevét aranytartalmú hordalékáról kapta. A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott.
Földrajza
A Bihari-hegységben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a Gyalui-havasokat elválasztja az Erdélyi Érchegységtől.
Borrévnél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a Jára vizét felvéve lép ki az Erdélyi medencébe. Vajdaszegnél, Szélkocsárd fölött torkollik a Marosba.
Áthalad Fehér megye, Kolozs, Maros megyéken. Hosszúsága 130 km. A Maros legnagyobb mellékfolyója.
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud.
Története
A folyó legrégibb latin neve Crisola, később Auratus volt.
Nevét 1177-ben már említették az oklevelekben, mint az aradi káptalan földjét iuxta Aranyos néven.
1256-ban sóvámmal kapcsolatban, 1262-ben pedig az Aranyos melletti Szentmiklós neve volt említve az oklevelekben.
Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye