„Ikkjú” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ikkjú Szódzsun lapot átneveztem Ikkjú névre (az átirányítást felülírva): így ismeretes, a kandzsik is csak ezt adják ki |
név |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
{{magyarosjapán}} |
{{magyarosjapán}} |
||
[[Kép:IkkyuNM1.JPG|thumb|right|250px|Ikkjú Szódzsun Bokuszai ábrázolásában]] |
[[Kép:IkkyuNM1.JPG|thumb|right|250px|Ikkjú Szódzsun Bokuszai ábrázolásában]] |
||
'''Ikkjú |
'''Ikkjú''' (一休宗純, nyugaton ''Ikkyū'') ([[1394]]–[[1481]]) a [[rindzai]] szektához tartozó [[zen buddhizmus|zen buddhista]] szerzetes, költő, a [[japán teaszertartás]] egyik megalkotója. |
||
26 évesen a Biva-tón meditálva világosodott meg egy varjú károgására. Cselekedetei megosztották kortársait: igen szerette az alkoholt, megvilágosodását követően időről időre látogatta a bordélyházakat, a nemi életet mintegy vallási gyakorlatként értelmezte, az újévi ünnepek alkalmával pedig pálcára szúrt koponyát hordott körbe azt kántálva: ''„Öregszünk, közeleg a halál.”''<ref name="kultlex">{{cite book | author = Gy. Horváth László | title = Japán kulturális lexikon | publisher = Corvina | year = 1999 | id = ISBN 963-13-4756-7}}</ref> Mindennek ellenére élete végén kinevezték az 1467-től 1477-ig tartó [[Ónin-háború]] alatt lerombolt [[Daitokudzsi]] főapátjává, bár a posztot kelletlenül fogadta el. A rindzai szekta történetében egyszerre számít szentnek és eretneknek. |
26 évesen a Biva-tón meditálva világosodott meg egy varjú károgására. Cselekedetei megosztották kortársait: igen szerette az alkoholt, megvilágosodását követően időről időre látogatta a bordélyházakat, a nemi életet mintegy vallási gyakorlatként értelmezte, az újévi ünnepek alkalmával pedig pálcára szúrt koponyát hordott körbe azt kántálva: ''„Öregszünk, közeleg a halál.”''<ref name="kultlex">{{cite book | author = Gy. Horváth László | title = Japán kulturális lexikon | publisher = Corvina | year = 1999 | id = ISBN 963-13-4756-7}}</ref> Mindennek ellenére élete végén kinevezték az 1467-től 1477-ig tartó [[Ónin-háború]] alatt lerombolt [[Daitokudzsi]] főapátjává, bár a posztot kelletlenül fogadta el. A rindzai szekta történetében egyszerre számít szentnek és eretneknek. |
||
A lap 2010. április 16., 00:33-kori változata
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Ikkjú (一休宗純, nyugaton Ikkyū) (1394–1481) a rindzai szektához tartozó zen buddhista szerzetes, költő, a japán teaszertartás egyik megalkotója.
26 évesen a Biva-tón meditálva világosodott meg egy varjú károgására. Cselekedetei megosztották kortársait: igen szerette az alkoholt, megvilágosodását követően időről időre látogatta a bordélyházakat, a nemi életet mintegy vallási gyakorlatként értelmezte, az újévi ünnepek alkalmával pedig pálcára szúrt koponyát hordott körbe azt kántálva: „Öregszünk, közeleg a halál.”[1] Mindennek ellenére élete végén kinevezték az 1467-től 1477-ig tartó Ónin-háború alatt lerombolt Daitokudzsi főapátjává, bár a posztot kelletlenül fogadta el. A rindzai szekta történetében egyszerre számít szentnek és eretneknek.
Források
- ↑ Gy. Horváth László. Japán kulturális lexikon. Corvina. ISBN 963-13-4756-7 (1999)
