„Ludwig Tieck” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. április 13., 12:14-kori változata

Johann Ludwig Tieck (Berlin, 1773. május 31. - Berlin, 1853 április 28.) német költő, író, kiadó, műfordító, a romantika képviselője. Peter Leberecht és Gottlieb Färber néven is publikált.

Életrajzi adatok

1782-től Friedrichwerderben járt gimnáziumba, ahol Wilhelm Heinrich Wackenroderrel is megismerkedet. Később történelmet, irodalmat tanult Halléban (1792), Göttingenben (1792 - 1793, 1793 - 1794) és Erlangenben (1793, együtt Wackenroderrel). Egyetemi tanulmányainak tulajdonképpeni célja az volt, hogy író lehessen. Már fiatalkorában nagy figyelemmel tanulmányozta Shakespeare munkáit.

Művei összkiadásban

Schriften. Bd. 1-28. Berlin: Reimer, 1828-1854. - (Unter „Arno Schmidt Referenzbibliothek“ abrufbar (http://www.gasl.org/refbib/)
Werke in vier Bänden. Nach dem Text der Schriften von 1828-1854, unter Berücksichtigung der Erstdrucke, hrsg. sowie mit Nachw. u. Anm. vers. von Marianne Thalmann. Bd. 1-4. München: Winkler, 1963-1966
Schriften. In 12 Bänden. Hrsg. von Hans P. Balmes, Manfred Frank [u.a.] Frankfurt am Main: Deutscher Klassiker-Verlag, 1986ff
- 1. Jugendwerke / Die Sommernacht / Schriften 1789-1793. Hrsg. von Achim Hölter, 1991 (= Bibliothek deutscher Klassiker. 64)
- 6. Phantasus. 1985 (= Bibliothek deutscher Klassiker. 2)
- 7. Gedichte. Hrsg. von Ruprecht Wimmer, 1995 (= Bibliothek deutscher Klassiker. 124)
- 11. Der junge Tischlermeister / Die Vogelscheuche / Das Alte Buch / Eigensinn und Laune / Schriften 1834-1836. Hrsg. von Uwe Schweikert, 1988 (= Bibliothek deutscher Klassiker. 35)
- 12. Vittoria Accorombona / Des Lebens Überfluss / Waldeinsamkeit / Schriften 1836-1852. Hrsg. von Uwe Schweikert, 1986 (= Bibliothek deutscher Klassiker. 13)

Irodalom

Christoph Brecht: Die gefährliche Rede. Sprachreflexion und Erzählstruktur in der Prosa Ludwig Tiecks. Tübingen: Niemeyer, 1993.
Gisela Brinker-Gabler: Poetisch-wissenschaftliche Mittelalter-Rezeption. Ludwig Tiecks Erneuerung altdeutscher Literatur. Stuttgart: Kümmerle, 1980. (= Göppinger Arbeiten zur Germanistik; 309) ISBN 3-87452-491-4
Fritz Brüggemann: Die Ironie als entwicklungsgeschichtliches Moment. Ein Beitrag zur Vorgeschichte der deutschen Romantik. Jena: 1909. - Unveränderter reprografischer Nachdruck der Ausgabe: Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1976. ISBN 3-534-06413-5
Nikolaus Delius: Die Tieck’sche Shakespearekritik. Nachdruck der Ausgabe Bonn, König, 1846. Hildesheim u.a.: Olms, 1981. ISBN 3-487-07043-X
Manfred Frank: Das Problem „Zeit“ in der deutschen Romantik. Zeitbewußtsein und Bewußtsein von Zeitlichkeit in der frühromantischen Philosophie und in Tiecks Dichtung. München: Winkler, 1972. ISBN 3-538-07804-1

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Ludwig Tieck.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ludwig Tieck]]
-'''Johann Ludwig Tieck''' ([[Berlin]], [[1773]]. [[május]] [[31]]. - [[Berlin]], [[1853]] [[április]] [[28]].) [[német]] [[költő]], [[író]], [[kiadó]], [[műfordító]], a [[romantika]] képviselője. ''Peter Leberecht'' és ''Gottlieb Färber'' néven is publikált.
+'''Johann Ludwig Tieck''' ([[Berlin]], [[1773]]. [[május]] [[31]]. - [[Berlin]], [[1853]] [[április]] [[28]].) [[németek|német]] [[költő]], [[író]], [[kiadó]], [[műfordító]], a [[romantika]] képviselője. ''Peter Leberecht'' és ''Gottlieb Färber'' néven is publikált.
 == Életrajzi adatok ==
 [[1782]]-től Friedrichwerderben járt gimnáziumba, ahol [[Wilhelm Heinrich Wackenroder]]rel is megismerkedet. Később történelmet, irodalmat tanult Halléban ([[1792]]), [[Göttingen]]ben ([[1792]] - [[1793]], [[1793]] - [[1794]]) és [[Erlangen]]ben ([[1793]], együtt Wackenroderrel). Egyetemi tanulmányainak tulajdonképpeni célja az volt, hogy író lehessen. Már fiatalkorában nagy figyelemmel tanulmányozta [[Shakespeare]] munkáit.