„Huszka József” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Magyar egyetemi, főiskolai oktatók” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a „Kiskunfélegyháza” kategória eltávolítva; „Kiskunfélegyháziak” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
*[http://www.holmi.org/2006/08/huszka-jozsef-a-rajzolo-gyujto A Holmi c. folyóirat kiadása Huszka József munkásságáról] |
*[http://www.holmi.org/2006/08/huszka-jozsef-a-rajzolo-gyujto A Holmi c. folyóirat kiadása Huszka József munkásságáról] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Magyar grafikusok]] |
[[Kategória:Magyar grafikusok]] |
||
[[Kategória:Magyar művészettörténészek]] |
[[Kategória:Magyar művészettörténészek]] |
||
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
||
⚫ |
A lap 2010. április 10., 10:56-kori változata
Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - 1934. március 31.) etnográfus, művészettörténész, egyetemi tanár.
A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873-76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, Budapesten rajztanári képesítést szerzett. Először Désen, majd Zentán és Sepsiszentgyörgyön tanított. A népi formakincseket gyűjtötte, egykorúan Lechner Ödön törekvéseivel. Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb A turáni magyar ornamentika története. 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választották.
Kiállítás munkásságáról
A Magyar Néprajzi Múzeum 2005-ben, születésének 150 éves évfordulója alkalmából kiállítást rendezett abból a gazdag hagyatékból (közel ezer rajz és 250 fotó), amit e múzeum Huszka Józseftől őriz. Ezek nagy része az 1880-as évektől kezdve készült és örökítette meg elsősorban Erdélynek és Észak-Magyarországnak a legfontosabb műemlékeit, néprajzi tárgyait. De nemcsak a Felvidéken és Erdélyben gyűjtött, hanem bejárta az Alföld számos települését s mindenütt a népművészet alkotásait gyűjtötte, fényképezte vagy lerajzolta. A főbb témái voltak: festett bútorok, hímzések, székelykapuk, kerámiák, a népi életből, az egyházművészet területéről pedig a Szent László legenda falkép-ciklus a templomokban.
Irodalom
- Félegyházi Közlöny 18 (2009), március 26, 5. o.
- Huszka József (1930): A turáni magyar ornamentika története. Budapest
- Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
- László Gyula (1974): A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest;
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest