„Adapa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg
a Akkád mitológia” kategória eltávolítva (a HotCattel)
12. sor: 12. sor:


[[Kategória:Sumer mitológia]]
[[Kategória:Sumer mitológia]]
[[Kategória:Akkád mitológia]]


[[en:Adapa]]
[[en:Adapa]]

A lap 2010. április 6., 08:59-kori változata

Adapa a sumer mitológia mitikus személye, Eridu királya volt. Természetfölötti lényként apkallu, a mezopotámiai „hét bölcs” egyike lett. A hagyomány szerint Éa (vagy Ansar) és Kisar fia. Történetét az Adapa-eposz meséli el.

Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az amarnai levéltárból került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három Assur-bán-apli ninivei könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve akkád nyelven íródtak az eredeti verziók is az i. e. 2. évezred elején. Az akkádok így rögzítették a 3. uri dinasztia és Hammurapi ideje között eltelt zavaros időszak történelmét.

Adapa a régebbi értelmezések szerint egy anti-Gilgames, a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos mitológiai realizmus, amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki.

Az Adapa-eposz ugyanakkor azt mutatja, hogy a sorsszerűséget erősebbnek tartották bármely istenség akaratánál, a Sors független az istenektől. Mezopotámiában a Sors az egyetlen egyetemes törvény.

Források

Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

  • Gilgames – agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád versek, Kriterion Horizont Könyvek, 1986. Bukarest