„Hollós Korvin Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: kisebb formai javítások, |
infobox, +képek |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Író infobox |
|||
|név=Hollós Korvin Lajos |
|||
|kép= |
|||
|képaláírás= |
|||
|született_idő=[[1905]]. [[december 8.]] |
|||
|született_hely=[[Budapest]], {{zászló|magyar}} |
|||
|elhunyt_idő=[[1971]]. [[március 27.]] {{életkor-holt|1905|12|8|1971|3|27}} |
|||
|elhunyt_hely=Budapest, {{zászló|magyar}} |
|||
|nemzetiség=magyar |
|||
|szülei= |
|||
|feleség=[[Tóth Eszter]] |
|||
|férj= |
|||
|gyerekek= |
|||
|írói álnév= |
|||
|műfaj= |
|||
|irányzat= |
|||
|periódus= |
|||
|első mű=Nihil (versek, [[Budapest]], 1928) |
|||
|fő mű= |
|||
|kiadó= |
|||
|díjak= |
|||
|behatás= |
|||
|kihatás= |
|||
|weboldal= |
|||
|aláírás= |
|||
|megjegyzés= |
|||
}} |
|||
[[Fájl:TóthEszter Hajós14.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest VI. kerületében|'''Tóth Eszter''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Hajós utca 14. szám alatt]] ]] |
|||
'''Hollós Korvin Lajos''' (a Korvin nevet [[Korvin Ottó]] emlékére vette fel) ([[Budapest]], [[1905]]. [[december 8.]] – [[Budapest]], [[1971]]. [[március 27.]]) költő, író, lapszerkesztő. Felesége [[Tóth Eszter]] írónő. |
'''Hollós Korvin Lajos''' (a Korvin nevet [[Korvin Ottó]] emlékére vette fel) ([[Budapest]], [[1905]]. [[december 8.]] – [[Budapest]], [[1971]]. [[március 27.]]) költő, író, lapszerkesztő. Felesége [[Tóth Eszter]] írónő. |
||
| 5. sor: | 35. sor: | ||
1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerkesztette a ''Kórusművészet''et. 1935-ben a [[Nyugat (folyóirat)|''Nyugat'']] novellapályázatának egyik nyertese lett. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s az 1930-as években 8 alkalommal tartóztatták le és 5 ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az ''Óbudai búcsú'' ([[Budapest]], 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének. |
1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerkesztette a ''Kórusművészet''et. 1935-ben a [[Nyugat (folyóirat)|''Nyugat'']] novellapályázatának egyik nyertese lett. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s az 1930-as években 8 alkalommal tartóztatták le és 5 ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az ''Óbudai búcsú'' ([[Budapest]], 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének. |
||
[[Fájl:Tóth Árpád sírja.jpg|bélyegkép|right|200px| [[Tóth Árpád]], Hollós Korvin Lajos és [[Tóth Eszter]] sírja Budapesten]] |
|||
==Művei== |
==Művei== |
||
| 31. sor: | 63. sor: | ||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
* [ |
* [{{MEK|00300/00355/html/ABC05727/06417.htm}} Magyar Életrajzi Lexikon] |
||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2010. március 27., 11:43-kori változata
| Hollós Korvin Lajos | |
 | |
| Élete | |
| Születési név | Weisz Lajos |
| Született | 1905. december 8. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
| Elhunyt | 1971. március 27. (65 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastársa | Tóth Eszter |
| Gyermekei | Hollós Máté |
| Pályafutása | |
| Első műve | Nihil (versek, Budapest, 1928) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat. | |
Hollós Korvin Lajos (a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel) (Budapest, 1905. december 8. – Budapest, 1971. március 27.) költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő.
Élete
Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. Bécsben, majd 1939-ben Párizsban töltött egy fél évet. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 1922-ben jelent meg első novellája. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt külföldről műveket behozni az országba. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték.
1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerkesztette a Kórusművészetet. 1935-ben a Nyugat novellapályázatának egyik nyertese lett. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s az 1930-as években 8 alkalommal tartóztatták le és 5 ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (Budapest, 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.
Művei
- Nihil (versek, Budapest, 1928)
- Harc (versek, Budapest, 1930)
- Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
- Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
- Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
- Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1940)
- Hátsólépcső (regény, Budapest, 1945)
- Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1946)
- Böjti szelek (regény, Budapest, 1947)
- Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
- A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
- Harmincesztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
- Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
- Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
- Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
- Óbudai búcsú (önéletrajz, Budapest, 1961)
- Komédiások (kisregény, Budapest, 1965)
- A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
- Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
- A szürke eminenciás (regény, Budapest, 1976)
- Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
- Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)
Külső hivatkozások
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963 8607 10 6