„Szent Vitus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
(részlet Bálint Sándor Ünnepi kalendárium-ából)
(részlet Bálint Sándor Ünnepi kalendárium-ából)
==Tisztelete==
==Tisztelete==
[[Fiume]] városa 1991 óta Szent Vitus napját jelölte ki a város napjává.<ref>[http://www.rijeka.hr/Default.aspx?sec=946 Fiume hivatalos honlapja]
[[Fiume]] városa 1991 óta Szent Vitus napját jelölte ki a város napjává.<ref>[http://www.rijeka.hr/Default.aspx?sec=946 Fiume hivatalos honlapja]</ref>
==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{források}}
{{források}}

A lap 2010. március 25., 19:02-kori változata

Szent Vitus

Szent Vitus (Mazara del Vallo, i. sz. 3. századLucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Szászország, és Szicília védőszentje.

756-ban Szent Vitus ereklyéit a párizsi Saint-Denis bazilikába szállították, majd 836-ban a corveyi apátságba. 1355-ben a fejét Prágába vitték és ott őrzik, a Szent Vitus dómban, amelyet Szent Vencel emeltetett a tiszteletére.

Vid, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, a tizennégy segítőszent egyike.

Mesébe hajló legendáját az Érdy-kódex mondja el. Már tizenkét éves korában megtagadja atyjának, hogy a bálványokat imádja. A fejedelem parancsára ütlegelni kezdik. A poroszlók, de az uralkodó keze is megbénul és csak Vid imádságára gyógyul meg. Vigasságtevők, szép leányzók hiába próbálják Videt hitétől eltántorítani, sőt utána angyalok szolgálnak neki. Angyal tanácsára tanítójával, Modestussal és dajkájával, Crescentiával elhajózik és egy lakatlan pusztában száll ki, ahol keselyű táplálja őket.

A császár fiát ördög szállja meg és azt erősítgeti, hogy ki nem megy, amíg Vid ki nem űzi. Fölkeresik, csakugyan elfuta őtőle az gonosz szellet. A hálátlan császár mégis bálványimádásra akarja kényszeríteni, majd az ellenkező Videt börtönbe veti. Itt az éjszakai sötétségben a tömlöcöt nagy világosság árasztja el, a láncok pedig maguktól esnek le róla.

Ezután a császár égő kemencébe, katlanba vetteti, mesterével együtt, ahol szurokban és ólomban főzik őket. Innen is épségben jönnek ki. Vid megharcol a sárkánnyal is. A császár megkínoztatja őket, mire hatalmas égiháború támad. A bálványok és templomaik elpusztulnak, sokan szörnyű halállal meghalnak, a császár eszét vesztve menekül.

Videt és társait angyal ragadja el: és íme egy szép folyóvíz mellett vannak… és itt adák meg Úristennek ő drágalátos lelkeket. (részlet Bálint Sándor Ünnepi kalendárium-ából)

Tisztelete

Fiume városa 1991 óta Szent Vitus napját jelölte ki a város napjává.[1]

Jegyzetek

Lásd még