„Time to Live” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Az internetprotokollban == |
== Az internetprotokollban == |
||
Az [[internetprotokoll]] esetében ez a [[csomag]]ok fejlécében található számláló. Valójában nem idő mérőszáma, hanem „hop count”, amit minden [[aktív eszköz]] ([útválasztó]] (router)) csökkent. Ha egy aktív eszköz 0-nak látja a TTL-t, akkor egyszerűen eldobja a csomagot. |
Az [[internetprotokoll]] esetében ez a [[csomag]]ok fejlécében található számláló. Valójában nem idő mérőszáma, hanem „hop count”, amit minden [[aktív eszköz]] ([[útválasztó]] (router)) csökkent. Ha egy aktív eszköz 0-nak látja a TTL-t, akkor egyszerűen eldobja a csomagot. |
||
A TTL mezőre azért van szükség, mert nélküle [[redundáns hálózat]]oknál hibás beállítás esetén előfordulhatna, hogy az IP csomagok körbe-körbe keringenek. A TTL mező nélkül a hálózatban a végtelenségig keringő csomagok jöhetnének létre és használhatatlanná válna mivel folyamatosan foglalnák a hálózat sávszélességét. A traceroute (linux) tracert (windows) parancs a TTL-t használja a pingelt célállomás között található útválasztók felderítésére. Ezt úgy éri el hogy a TTL-t az első csomagban 1-re állítja így az első útba eső aktív (layer3) eszköz már nem továbbítja a csomagot viszont válaszol. Ezután folyamatosan növeli így a soron következő útválasztók sorrendben válaszolnak a kérésekre ezáltal láthatóvá válik a hálózat valódi felépítése. Természetesen adott tűzfal kiszűrheti a kéréseket és dobja csomagokat. |
A TTL mezőre azért van szükség, mert nélküle [[redundáns hálózat]]oknál hibás beállítás esetén előfordulhatna, hogy az IP csomagok körbe-körbe keringenek. A TTL mező nélkül a hálózatban a végtelenségig keringő csomagok jöhetnének létre és használhatatlanná válna mivel folyamatosan foglalnák a hálózat sávszélességét. A traceroute (linux) tracert (windows) parancs a TTL-t használja a pingelt célállomás között található útválasztók felderítésére. Ezt úgy éri el hogy a TTL-t az első csomagban 1-re állítja így az első útba eső aktív (layer3) eszköz már nem továbbítja a csomagot viszont válaszol. Ezután folyamatosan növeli így a soron következő útválasztók sorrendben válaszolnak a kérésekre ezáltal láthatóvá válik a hálózat valódi felépítése. Természetesen adott tűzfal kiszűrheti a kéréseket és dobja csomagokat. |
||
A lap 2010. március 21., 20:18-kori változata
A TTL számítógép-hálózatok működésével kapcsolatos fogalom, a Time To Live kifejezés rövidítése.
Az internetprotokollban
Az internetprotokoll esetében ez a csomagok fejlécében található számláló. Valójában nem idő mérőszáma, hanem „hop count”, amit minden aktív eszköz (útválasztó (router)) csökkent. Ha egy aktív eszköz 0-nak látja a TTL-t, akkor egyszerűen eldobja a csomagot.
A TTL mezőre azért van szükség, mert nélküle redundáns hálózatoknál hibás beállítás esetén előfordulhatna, hogy az IP csomagok körbe-körbe keringenek. A TTL mező nélkül a hálózatban a végtelenségig keringő csomagok jöhetnének létre és használhatatlanná válna mivel folyamatosan foglalnák a hálózat sávszélességét. A traceroute (linux) tracert (windows) parancs a TTL-t használja a pingelt célállomás között található útválasztók felderítésére. Ezt úgy éri el hogy a TTL-t az első csomagban 1-re állítja így az első útba eső aktív (layer3) eszköz már nem továbbítja a csomagot viszont válaszol. Ezután folyamatosan növeli így a soron következő útválasztók sorrendben válaszolnak a kérésekre ezáltal láthatóvá válik a hálózat valódi felépítése. Természetesen adott tűzfal kiszűrheti a kéréseket és dobja csomagokat.
A névszervereknél
A doménnév-szolgáltatásban a TTL az adott doménhez tartozó beállítás, ami azt határozza meg, hogy a gyorsítótárként funkcionáló névszerverek mennyi ideig tárolhatják el a lekérdezett adatokat, azaz mennyire legyen friss a gyorsítótárakból elérhető információ.
|
Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |