„Csendlak” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a a mai Szlovénia -> Szlovénia
bővítés
1. sor: 1. sor:
{{Szlovén település infobox
⚫
'''Csendlak''' ([[1887]]-ig ''Tissina,'' [[szlovén nyelv|szlovénul]] ''Tišina''): faluközösség központja [[Szlovénia|Szlovéniában]] [[Muravidék régió]]ban.
|név = Csendlak
|helyi név = Tišina
|kép = SLO-Tišina2.JPG
|képméret =
|képaláírás = A Kisboldogasszony-plébániatemplom.
|címer =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|tartomány = [[Muravidék]]
|statisztikai régió = Pomurska
|község = Csendlak
|rang = községközpont
|kerületei =
|alapítás éve = 1347
|alapítás éve forrás =
|polgármester = Jožef Poredoš
|irányítószám = 9251
|körzethívószám =
|rendszám területkód = MS
|népsűrűség = 108
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 196
|terület = 38,8 (2,64)
|szélességi fok = 46
|szélességi ívperc = 39
|szélességi ívmásodperc = 20
|hosszúsági fok = 16
|hosszúsági ívperc = 05
|hosszúsági ívmásodperc = 35
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép =
|weboldal = www.tisina.si
}}
⚫
'''Csendlak''' ([[1887]]-ig ''Tissina'', {{ny-sl|Tišina}}) [[falu]] és községközpont [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, [[Pomurska]] régióban.


==Fekvése==
==Fekvése==
[[Muraszombat]]tól 8 km-re nyugatra fekszik.
[[Muraszombat]]tól 8 km-re nyugatra a Mokos-patak partján fekszik. A falut délről a Mura erdős ártere határolja.

⚫
[[Bírószék]], [[Borhida]], [[Ferenclak]], [[Ivánfalva]], [[Kőhida]], [[Muracsermely]], [[Murafüzes]], [[Murapetróc]], [[Muravárhely]], [[Szécsénykút]] és [[Véghely]] települések tartoznak hozzá.
== A község települései ==
Csendlakon kívül a következő falvak tartoznak a községhez:
⚫
[[Bírószék]] (Sodišinci), [[Borhida]] (Borejci), [[Ferenclak]] (Rankovci), [[Ivánfalva]] (Vanča vas), [[Kőhida]] (Gederovci), [[Muracsermely]] (Murski Črnci), [[Murafüzes]] (Trpovci), [[Murapetróc]] (Murski Petrovci), [[Muravárhely]] (Gradišče), [[Szécsénykút]] (Petanjci) és [[Véghely]] (Krajna).


==Története==
==Története==
A falut [[1347]]-ben ''"inter possessionem Tystina Thamasfolua vocatam"'' alakban említik először, majd [[1348]]-ban ''"possessionem Tistna vocatam"'' néven szerepel. [[1365]]-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei [[Éleskővár|Éleskőért]], [[Miskolc]]ért és tartozékaikért [[Felsőlendva|Felsőlendvát]] és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Tyssina in districtu Beelmura"'' alakban szerepel. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A felsőlendvai váruradalom belmurai kerületéhez tartozott. [[1499]]-ben ''"Thyssyna"'' alakban említik. A Széchyek fiági kihalásával a [[17. század]] végén a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett. A győri egyházmegye [[1698]]-as vizitációs jegyzőkönyvében „Tisina” plébánia központja, melyhez 14 falu tartozik, többségben evangélikus hívekkel.
[[1910]]-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járásához]] tartozott. [[2002]]-ben a községnek 3990 lakosából 3889 szlovén, 85 cigány és 5 magyar lakosa volt.<br>
[[1919]]-ben a község néhány napig a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság]] része volt.


Vályi András szerint ''"TISINA. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és Gr. Batthyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik M. Szombathoz 3/4 mértföldnyire; határja síkos, földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, szőleji termők."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
==Látnivalók==

[[római katolikusok|Római katolikus]] temploma [[14. század]]i eredetű, falán korabeli freskók maradványai.
Fényes Elek szerint ''"Tissina, vindus falu, Vas v., róna, termékeny vidéken a muraszombati uradalomban, 208 kath. lak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

Vas vármegye monográfiája szerint ''"Csendlak vend falu 43 házzal és 307 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A körjegyzőség székhelye. Góthikus templomának építési ideje a XIV. századba tehető. A templom falain régi freskók nyomai láthatók. Plébániája a XVII. században virágzott. Kegyura gróf Szapáry Géza. Földesurai a Szapáryak, Batthyányak és Nádasdyak voltak."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>

[[1890]]-ben Csendlaknak 307 lakosa volt. [[1910]]-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. [[1921]]-ben az első délszláv népszámlálás során 374 szlovént és 8 magyart számláltak a településen, közülük 373 katolikus és 9 evangélikus vallású volt. [[1931]]-ben 394 lakosa volt. [[1971]]-ben 439 lakost, 76 házat és 101 háztartást számláltak itt.
[[2002]]-ben a községnek 3990 lakosából 3889 szlovén, 85 cigány és 5 magyar lakosa volt, magának Csendlak falunak 452 lakosa volt.

==Nevezetességei==
[[Fájl:SLO-Tišina4.JPG|200px|jobbra|bélyegkép|Utikápolna]]
*A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a [[12. század]]ba épült. Első írásos említése 1347-ből származik „ecclesia Sancte Marie de Mysniche“ alakban. Története során többször érték károk és többször építették át. A legjelentősebb átépítése a [[16. század]] közepén történt. Ebből az időből származnak a keresztboltozat, a szentély ablakai, a harangtorony és a nyugati oldal kialakítása. A 14. századi templomhajót [[1685]]-ben a [[barokk]] átépítéskor famennyezettel látták el. A templom déli homlokzata [[1606]]-ban készült [[reneszánsz stílus]]ban. Ebből az időből származik Carl von Herberstorff lovag sírköve.
*A főutcától délre a szécsénykúti határban áll a Batthyány család [[18. század]]ban épített kastélya, egykor 600 hektáros uradalom központja. Utolsó tulajdonosa Batthyány Zsigmond volt, aki a [[II. világháború]]ig volt a birtokosa. A kastélyt mintegy 2 hektáros, egzotikus fákkal beültetett park övezi. Legértékesebb fái a tulipánfa (Liriodendron tulipifera), a magnóliák (Magnolia acuminata) és a 40 méter magas kaukázusi nordmannfenyő (Abies nordmanniana).


==Híres személyek==
==Híres személyek==
* Itt született [[1800]]. [[augusztus 28]]-án [[Hüll Ferenc]] plébános, muraszombati esperes, prépost és [[Tótság]] utolsó esperese.
* [[Hüll Ferenc]]
* Itt hunyt el [[1913]]. [[augusztus 29]]-én [[Ivanóczy Ferenc]] magyarországi szlovén író, római katolikus plébános, Muraszombat esperese.
* [[Ivanóczy Ferenc]]

== Külső hivatkozások ==
*[http://www.tisina.si/sl/default.asp Hivatalos oldal]
*[http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10116830_s14_b4_vF Csendlak Szlovénia térképén]
*[http://lexikon.katolikus.hu/C/Csendlak.html Magyar Katolikus Lexikon]

==Irodalom==
*Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
*Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
*Miroslav Kokolj: Prekmurski Slovenci 1919-1941. Murska Sobota, 1984

==Jegyzetek==
<references/>


[[Kategória:Muravidék települései]]
[[Kategória:Muravidék települései]]

A lap 2010. március 14., 14:08-kori változata

Csendlak (Tišina)
A Kisboldogasszony-plébániatemplom.
A Kisboldogasszony-plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCsendlak
Rangközségközpont
Alapítás éve1347
PolgármesterJožef Poredoš
Irányítószám9251
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség408 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség108 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság196 m
Terület38,8 (2,64) km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 20″, k. h. 16° 05′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 20″, k. h. 16° 05′ 36″
Csendlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csendlak témájú médiaállományokat.

Csendlak (1887-ig Tissina, szlovénül: Tišina) falu és községközpont Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.

Fekvése

Muraszombattól 8 km-re nyugatra a Mokos-patak partján fekszik. A falut délről a Mura erdős ártere határolja.

A község települései

Csendlakon kívül a következő falvak tartoznak a községhez: Bírószék (Sodišinci), Borhida (Borejci), Ferenclak (Rankovci), Ivánfalva (Vanča vas), Kőhida (Gederovci), Muracsermely (Murski Črnci), Murafüzes (Trpovci), Murapetróc (Murski Petrovci), Muravárhely (Gradišče), Szécsénykút (Petanjci) és Véghely (Krajna).

Története

A falut 1347-ben "inter possessionem Tystina Thamasfolua vocatam" alakban említik először, majd 1348-ban "possessionem Tistna vocatam" néven szerepel. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Tyssina in districtu Beelmura" alakban szerepel. [2] A felsőlendvai váruradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1499-ben "Thyssyna" alakban említik. A Széchyek fiági kihalásával a 17. század végén a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett. A győri egyházmegye 1698-as vizitációs jegyzőkönyvében „Tisina” plébánia központja, melyhez 14 falu tartozik, többségben evangélikus hívekkel.

Vályi András szerint "TISINA. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és Gr. Batthyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik M. Szombathoz 3/4 mértföldnyire; határja síkos, földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, szőleji termők." [3]

Fényes Elek szerint "Tissina, vindus falu, Vas v., róna, termékeny vidéken a muraszombati uradalomban, 208 kath. lak." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Csendlak vend falu 43 házzal és 307 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A körjegyzőség székhelye. Góthikus templomának építési ideje a XIV. századba tehető. A templom falain régi freskók nyomai láthatók. Plébániája a XVII. században virágzott. Kegyura gróf Szapáry Géza. Földesurai a Szapáryak, Batthyányak és Nádasdyak voltak." [5]

1890-ben Csendlaknak 307 lakosa volt. 1910-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. 1921-ben az első délszláv népszámlálás során 374 szlovént és 8 magyart számláltak a településen, közülük 373 katolikus és 9 evangélikus vallású volt. 1931-ben 394 lakosa volt. 1971-ben 439 lakost, 76 házat és 101 háztartást számláltak itt. 2002-ben a községnek 3990 lakosából 3889 szlovén, 85 cigány és 5 magyar lakosa volt, magának Csendlak falunak 452 lakosa volt.

Nevezetességei

Utikápolna
  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 12. századba épült. Első írásos említése 1347-ből származik „ecclesia Sancte Marie de Mysniche“ alakban. Története során többször érték károk és többször építették át. A legjelentősebb átépítése a 16. század közepén történt. Ebből az időből származnak a keresztboltozat, a szentély ablakai, a harangtorony és a nyugati oldal kialakítása. A 14. századi templomhajót 1685-ben a barokk átépítéskor famennyezettel látták el. A templom déli homlokzata 1606-ban készült reneszánsz stílusban. Ebből az időből származik Carl von Herberstorff lovag sírköve.
  • A főutcától délre a szécsénykúti határban áll a Batthyány család 18. században épített kastélya, egykor 600 hektáros uradalom központja. Utolsó tulajdonosa Batthyány Zsigmond volt, aki a II. világháborúig volt a birtokosa. A kastélyt mintegy 2 hektáros, egzotikus fákkal beültetett park övezi. Legértékesebb fái a tulipánfa (Liriodendron tulipifera), a magnóliák (Magnolia acuminata) és a 40 méter magas kaukázusi nordmannfenyő (Abies nordmanniana).

Híres személyek

Külső hivatkozások

Irodalom

  • Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
  • Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
  • Miroslav Kokolj: Prekmurski Slovenci 1919-1941. Murska Sobota, 1984

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csendlak&oldid=7353362”