„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a infobox jav. AWB
1. sor: 1. sor:
{{Katonai konfliktus infodoboz
{{Katonai konfliktus infobox
| konfliktus = Fogaras ostroma
| konfliktus = Fogaras ostroma
| kép = [[Fájl:Cetate interbelic.jpg|300px]]
| kép = Cetate interbelic.jpg
| képfelirat = [[Fogaras]] képe [[román nyelv]]ű képeslapon valamikor az [[1920-as évek]]ben
| képfelirat = [[Fogaras]] képe [[román nyelv]]ű képeslapon valamikor az [[1920-as évek]]ben
| kontextus = [[Habsburg–török háború (1540–47)]]
| kontextus = [[Habsburg–török háború (1540–47)]]

A lap 2010. március 13., 20:27-kori változata

Fogaras ostroma
Habsburg–török háború (1540–47)
Fogaras képe román nyelvű képeslapon valamikor az 1920-as években
Fogaras képe román nyelvű képeslapon valamikor az 1920-as években
Dátum1541. június 19.július 20.
HelyszínFogaras (ma Făgăraş, Románia), Fogaras vármegye, Erdély
EredményA török-moldvai sereg elfoglalja a várat
Harcoló felek
 Oszmán Birodalom
 Moldva
 Habsburg Ferdinánd magyar királysága
Parancsnokok
Ahmed nikápolyi szandzsákbég
IV. Péter moldvai fejedelem
Maylád István erdélyi vajda #
Haderők
2000 török, 18 000 moldvaiIsmeretlen

Fogaras ostroma (románul Asediu al Făgăraş) 1541. június 19. és július 20. között zajlott. Az I. Ferdinánd-párti Maylád István az erdélyi szászok egyik városát a török-moldvai sereg ellen védte.

Majláth István először Szapolyai János oldalán állt és 1534 havasalföldi és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a váradi püspököt is meggyilkoló Lodovico Grittivel leszámolt Medgyesen. Hanem amikor Balassa Imrét társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és Thurzó Elekkel, valamint sógorával Nádasdy Tamással egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa és Erdélyben új államot alakítson ki.

Miközben a Habsburgok Budát ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. I. Szulejmán Isztambulból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen IV. Péter moldvai uralkodót és a nikápolyi szandszákbéget Ahmedet küldte.
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.
Egy hónapos ostrom után július 20-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.

Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő János Zsigmondnak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni Izabella királyné vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.

Mayládot a Héttoronyba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak Török Bálint és Móré László is.

Források