„Kolbászfa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szalámifa lapot átneveztem Kolbászfa névre: többségi álláspont
tribus
8. sor: 8. sor:
| ordo = [[Árvacsalán-virágúak]] ''(Lamiales)''
| ordo = [[Árvacsalán-virágúak]] ''(Lamiales)''
| familia = [[Szivarfafélék]] ''(Bignoniaceae)''
| familia = [[Szivarfafélék]] ''(Bignoniaceae)''
| genus = ''[[Kigelia]]''
| tribus = [[Coleeae]]
| genus = '''Kigelia'''
| species = '''''K. africana'''''
| species = '''''K. africana'''''
| binomial = Kigelia africana
| binomial = Kigelia africana
16. sor: 17. sor:
}}
}}


A '''szalámifa''' vagy '''kolbászfa''' ''(Kigelia africana)'' a [[kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] az [[árvacsalán-virágúak]] ''(Lamiales)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[szivarfafélék]] ''(Bignoniaceae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].
A '''kolbászfa''' vagy '''szalámifa''' ''(Kigelia africana)'' a [[kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] az [[árvacsalán-virágúak]] ''(Lamiales)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[szivarfafélék]] ''(Bignoniaceae)'' [[család (rendszertan)|családjába]], valószínűleg a [[Coleeae]] nemzetségcsoportba tartozó faj.


== Elterjedése ==
== Elterjedése ==

A szalámifa díszfaként elterjedt, de nem gyakori. [[Afrika|Afrikában]], az időszakos trópusi esők övében honos.
[[Afrika|Afrikában]], az időszakos trópusi esők övében honos. Díszfaként elterjedt, de nem gyakori.


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==

Legfeljebb 18 [[méter]] magas, eleinte sima, szürke kérgű és gömbölyded koronájú fa. Idősebb korban a kéreg pikkelyekben lehull, a korona szélessé válik. A [[levél (növény)|levelek]] átellenesen vagy hármas örvökben állnak, szárnyaltak. Levele az 50 centiméter hosszúságot is elérheti, 7-11 levélkéjű, ezek 10-15 centiméter hosszúak, elliptikusak vagy visszás-tojásdadok, merev bőrneműek, érdes szőrűek; a levelek a [[száraz évszak]]ban lehullanak. [[Virág]]a 10-15 centiméteres, a párta széles tölcsér alakú, kissé görbült, 5 hátrahajló cimpával. A porzók száma négy. A virágok csüngő [[virágzat]]okban fejlődnek, melynek hosszúsága elérheti az 1 métert. A virágok sötét borvörösek vagy bíborszínűek, külső oldalukon sárgán erezettek. [[Termés]]e szürkésbarna, általában 0.5-1 méter hosszú, 18 centiméter vastag és 10 [[kilogramm]] súlyú, gyakran méternyi kocsányon csüng.
Legfeljebb 18 [[méter]] magas, eleinte sima, szürke kérgű és gömbölyded koronájú fa. Idősebb korban a kéreg pikkelyekben lehull, a korona szélessé válik. A [[levél (növény)|levelek]] átellenesen vagy hármas örvökben állnak, szárnyaltak. Levele az 50 centiméter hosszúságot is elérheti, 7-11 levélkéjű, ezek 10-15 centiméter hosszúak, elliptikusak vagy visszás-tojásdadok, merev bőrneműek, érdes szőrűek; a levelek a [[száraz évszak]]ban lehullanak. [[Virág]]a 10-15 centiméteres, a párta széles tölcsér alakú, kissé görbült, 5 hátrahajló cimpával. A porzók száma négy. A virágok csüngő [[virágzat]]okban fejlődnek, melynek hosszúsága elérheti az 1 métert. A virágok sötét borvörösek vagy bíborszínűek, külső oldalukon sárgán erezettek. [[Termés]]e szürkésbarna, általában 0.5-1 méter hosszú, 18 centiméter vastag és 10 [[kilogramm]] súlyú, gyakran méternyi kocsányon csüng.
{|
{|
28. sor: 31. sor:
|}
|}
== Egyéb ==
== Egyéb ==

A szalámifa virágai csupán egyetlen éjszakán nyílnak, és akkor kellemetlen szagot árasztanak. Ezzel a megporzó denevéreket csalogatják. Sajátos termése, amelynek a nevét köszönheti, nem ehető, a népi gyógyászatban és a mágiában azonban sokféle célra használják. A reumától a kígyóharapáson és a szifiliszen át a gonosz szellemek rontásáig, sőt a forgószelekig alig akad olyasmi, amire ne javallanák.
A kolbászfa virágai csupán egyetlen éjszakán nyílnak, és akkor kellemetlen szagot árasztanak, amivel az őket megporzó denevéreket csalogatják. Sajátos termése, amelynek a nevét köszönheti, nem ehető, a népi gyógyászatban és a mágiában azonban sokféle célra használják. A reumától a kígyóharapáson és a szifiliszen át a gonosz szellemek rontásáig, sőt a forgószelekig alig akad olyasmi, amire ne javallanák.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2010. március 13., 11:46-kori változata

Szalámifa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Árvacsalán-virágúak (Lamiales)
Család: Szivarfafélék (Bignoniaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Coleeae
Nemzetség: Kigelia
Faj: K. africana
Tudományos név
Kigelia africana
(Lam.) Benth.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szalámifa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalámifa témájú médiaállományokat és Szalámifa témájú kategóriát.

A kolbászfa vagy szalámifa (Kigelia africana) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az árvacsalán-virágúak (Lamiales) rendjéhez, ezen belül a szivarfafélék (Bignoniaceae) családjába, valószínűleg a Coleeae nemzetségcsoportba tartozó faj.

Elterjedése

Afrikában, az időszakos trópusi esők övében honos. Díszfaként elterjedt, de nem gyakori.

Megjelenése

Legfeljebb 18 méter magas, eleinte sima, szürke kérgű és gömbölyded koronájú fa. Idősebb korban a kéreg pikkelyekben lehull, a korona szélessé válik. A levelek átellenesen vagy hármas örvökben állnak, szárnyaltak. Levele az 50 centiméter hosszúságot is elérheti, 7-11 levélkéjű, ezek 10-15 centiméter hosszúak, elliptikusak vagy visszás-tojásdadok, merev bőrneműek, érdes szőrűek; a levelek a száraz évszakban lehullanak. Virága 10-15 centiméteres, a párta széles tölcsér alakú, kissé görbült, 5 hátrahajló cimpával. A porzók száma négy. A virágok csüngő virágzatokban fejlődnek, melynek hosszúsága elérheti az 1 métert. A virágok sötét borvörösek vagy bíborszínűek, külső oldalukon sárgán erezettek. Termése szürkésbarna, általában 0.5-1 méter hosszú, 18 centiméter vastag és 10 kilogramm súlyú, gyakran méternyi kocsányon csüng.

A virága
és a termése

Egyéb

A kolbászfa virágai csupán egyetlen éjszakán nyílnak, és akkor kellemetlen szagot árasztanak, amivel az őket megporzó denevéreket csalogatják. Sajátos termése, amelynek a nevét köszönheti, nem ehető, a népi gyógyászatban és a mágiában azonban sokféle célra használják. A reumától a kígyóharapáson és a szifiliszen át a gonosz szellemek rontásáig, sőt a forgószelekig alig akad olyasmi, amire ne javallanák.

Forrás