„Gamma-sugárzás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. március 13., 09:00-kori változata

A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokból (10¹⁹ Hz illetve 10 keV felett) álló sugárzás, mely a gerjesztett atommagok alacsonyabban fekvő állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett gamma-bomláskor keletkezik. Ez a bomlás sok esetben kíséri az alfa- és béta-bomlást, valamint a magreakciókat.

Jelentkezik egy bizonyos átfedés a röntgen- és a gamma-sugarak között: a röntgensugarak egészen a 100 keV-os tartományig terjednek. Így a különbséget a kettő között nem energiájuk határozza meg, hanem az eredetük.

A gamma-sugarak (mint minden más ionizáló sugárzás) előidézhetnek égési sebeket, rákot és genetikai mutációkat.

A gamma-sugarak elleni védekezés nagy atomtömegű és sűrűségű elemekkel a leghatásosabb. Erre a célra általában az ólmot használják. De például a reaktorok aktív zónáját több méter vastag nehézbeton fallal veszik köröl, ami egy magas kristályvíz tartalmú, nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékolt beton. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez.

Kölcsönhatása az anyaggal

A gamma-sugárzás három módon lép kölcsönhatásba az anyaggal:

Fotoeffektus (fényelektromos hatás) – egy atom elektronhéja elnyeli a fotont. E foton energiája teljesen egy elektron energiájává alakul át, amely gerjesztett állapotba kerül vagy elhagyja az atomot.
Compton-szórás a foton rugalmatlan szóródása egy szabad, illetve gyengén kötött elektronon. Ez esetben a foton energiájának csak egy részét adja át az elektronnak.
Párképződés – elektron-pozitron pár képződhet, ha a foton energiája meghaladja az 1,02 MeV-t (az elektron – pozitron pár nyugalmi tömege)

Mivel ezen jelenségek egy meghatározott valószínűség szerint következnek be, ezért felírhatjuk a következő egyenletet:

dI=-I\ \mu \ dx

Ezt integrálva kapjuk a sugárzás intenzitására (I) vonatkozó törvényt a közegben megtett távolság (x) függvényében.

I(x)=I_{0}\ e^{-\mu \ x}

A $\mu$ az abszorpciós koefficiens. A mellékelt ábrán látható az abszorpciós koefficiens energiafüggősége.

Alkalmazása

sterilizálás
terápia – rákos daganatok eltávolítása
radiológia – radioaktív izotópok nyomon követése a szervezetben
gamma radiográfia – roncsolásmentes anyagvizsgálat, átvilágítás, hibakeresés
elem analízis – karakterisztikus gamma fotonok segítségével (például aktivációs analízis és pgga)

Felfedezése

A gamma-sugarakat 1900-ban Paul Ulrich Villard fedezte fel. Sokáig részecskéknek hitték őket, míg 1910-ben William Henry Bragg be nem bizonyította, hogy elektromágneses hullámokról van szó. Megmérte a hullámhosszukat kristályon való diffrakció segítségével.

Külső hivatkozás

A sugárzás - muszakiak.hu - a műszaki portál

Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Jelentkezik egy bizonyos átfedés a [[röntgensugárzás|röntgen-]] és a gamma-sugarak között: a röntgensugarak egészen a 100 keV-os tartományig terjednek. Így a különbséget a kettő között nem energiájuk határozza meg, hanem az eredetük.
-A gamma-sugarak (mint minden más [[ionizáló sugárzás]]) előidézhetnek égési sebeket, [[rák (betegség)|rák]]ot és genetikai [[mutáció]]kat.
+A gamma-sugarak (mint minden más [[ionizáló sugárzás]]) előidézhetnek égési sebeket, [[rák (betegség)|rákot]] és genetikai [[mutáció]]kat.
 A gamma-sugarak elleni védekezés nagy [[atomtömeg]]ű és [[sűrűség]]ű elemekkel a leghatásosabb. Erre a célra általában az [[ólom|ólmot]] használják. De például a reaktorok aktív zónáját több méter vastag nehézbeton fallal veszik köröl, ami egy magas kristályvíz tartalmú, nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékolt beton. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez.
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 == Kölcsönhatása az anyaggal ==
 A gamma-sugárzás három módon lép kölcsönhatásba az anyaggal:
-*[[Fotoeffektus]] (fényelektromos hatás) – egy atom elektronhéja elnyeli a fotont. E foton energiája teljesen egy elektron energiájává alakul át, amely gerjesztett állapotba kerül vagy elhagyja az atomot.
+* [[Fotoeffektus]] (fényelektromos hatás) – egy atom elektronhéja elnyeli a fotont. E foton energiája teljesen egy elektron energiájává alakul át, amely gerjesztett állapotba kerül vagy elhagyja az atomot.
-*[[Compton-szórás]] a foton rugalmatlan szóródása egy szabad, illetve gyengén kötött elektronon. Ez esetben a foton energiájának csak egy részét adja át az elektronnak.
+* [[Compton-szórás]] a foton rugalmatlan szóródása egy szabad, illetve gyengén kötött elektronon. Ez esetben a foton energiájának csak egy részét adja át az elektronnak.
-*[[Párképződés]] – [[elektron]]-[[pozitron]] pár képződhet, ha a foton energiája meghaladja az 1,02 MeV-t (az elektron – pozitron pár nyugalmi [[tömeg]]e)
+* [[Párképződés]] – [[elektron]]-[[pozitron]] pár képződhet, ha a foton energiája meghaladja az 1,02 MeV-t (az elektron – pozitron pár nyugalmi [[tömeg]]e)
 [[Fájl:Gamma Abs Al.png|300px|bélyegkép|Az [[alumínium]] abszorpciós koefficiense. Látható, hogy kisebb energiákon a Compton effektus, míg nagy energiákon a párkeltés dominál.]]
 Mivel ezen jelenségek egy meghatározott valószínűség szerint következnek be, ezért felírhatjuk a következő egyenletet:
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 A <math>\mu</math> az abszorpciós koefficiens. A mellékelt ábrán látható az abszorpciós koefficiens energiafüggősége.
-==Alkalmazása==
+== Alkalmazása ==
-*sterilizálás
+* sterilizálás
-*terápia – rákos daganatok eltávolítása
+* terápia – rákos daganatok eltávolítása
-*radiológia – radioaktív izotópok nyomon követése a szervezetben
+* radiológia – radioaktív izotópok nyomon követése a szervezetben
-*gamma radiográfia – roncsolásmentes anyagvizsgálat, átvilágítás, hibakeresés
+* gamma radiográfia – roncsolásmentes anyagvizsgálat, átvilágítás, hibakeresés
-*elem analízis – karakterisztikus gamma fotonok segítségével (például aktivációs analízis és pgga)
+* elem analízis – karakterisztikus gamma fotonok segítségével (például aktivációs analízis és pgga)
-==Felfedezése==
+== Felfedezése ==
 A gamma-sugarakat 1900-ban [[Paul Ulrich Villard]] fedezte fel. Sokáig részecskéknek hitték őket, míg 1910-ben [[William Henry Bragg]] be nem bizonyította, hogy elektromágneses hullámokról van szó. Megmérte a hullámhosszukat kristályon való [[diffrakció]] segítségével.
@@ 72. sor: / 72. sor: @@
 [[lv:Gamma stari]]
 [[ml:ഗാമാ കിരണം]]
+[[mn:Гамма цацраг]]
 [[ms:Sinar gama]]
 [[nl:Gammastraling]]