„Tervgazdálkodás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
összevonandó
Összevonva a Tervgazdaság szócikkel
1. sor: 1. sor:

{{összevon|Tervgazdaság}}
{{összevon|Tervgazdaság}}


6. sor: 5. sor:
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.


A mechanizmus alapelképzelése [[Marx]] tőke című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.
{{leford}}<!-- Planned economies are in contrast to ''unplanned economies'', such as a [[market economy]], where production, distribution, pricing, and investment decisions are made by the private owners of the factors of production based upon their own and their customers' interests rather than upon furthering some overarching [[macroeconomic]] plan. Less extensive forms of planned economies include those that use [[indicative planning]], in which the state employs "influence, subsidies, grants, and taxes, but does not compel."<ref>[[Alec Nove]] (1987), "Planned Economy," ''[[The New Palgrave: A Dictionary of Economics]]'', v. 3, p. 879.</ref> This latter is sometimes referred to as a "planned market economy."<ref>{{citation

| author = John Barkley
Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet.
| title = ''Comparative Economics in Transforming World Economy''
A tervgazdaság megoldása az igények, és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.
| publisher = MIT

| page = 10
A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a termelési ciklus közben jelentkező változások követése.
| date = 1991}}</ref>-->

A '''tervgazdaság''' előképe a [[Lenin]]i [[hadikommunizmus]] volt. Az egykori [[KGST]] országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak több-kevesebb a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a [[Lenin]]i [[Új Gazdaságpolitika |
NEP]], vagy a [[Kádár János | Kádári]] [[Új gazdasági mechanizmus]]


==Források==
==Források==

A lap 2010. március 10., 14:45-kori változata


A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer ahol az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.[1] Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.[2] A tervezők döntik el mit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat hogy azokat a javakat termeljék.[3]

A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.

A mechanizmus alapelképzelése Marx tőke című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.

Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet. A tervgazdaság megoldása az igények, és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.

A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a termelési ciklus közben jelentkező változások követése.

A tervgazdaság előképe a Lenini hadikommunizmus volt. Az egykori KGST országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak több-kevesebb a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a Lenini NEP, vagy a Kádári Új gazdasági mechanizmus

Források

  1. Alec Nove (1987), "planned economy," The New Palgrave: A Dictionary of Economics, v. 3, pp. 879-80.
  2. Myers, Danny. Construction Economics (2004), Spon Press (UK), p. 288
  3. Ollman, Bertell. Market Socialism: The Debate Among Socialists (1997), Routledge (UK), p. 12