„Mikrobiológia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Alterületei: kisebb formai javítások |
a Bot: következő hozzáadása: bs, fa, kk, new, sk |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
{{Link FA|fo}} |
{{Link FA|fo}} |
||
{{Link FA|hi}} |
{{Link FA|hi}} |
||
[[en:Microbiology]] |
[[en:Microbiology]] |
||
[[af:Mikrobiologie]] |
[[af:Mikrobiologie]] |
||
49. sor: | 50. sor: | ||
[[ast:Microbioloxía]] |
[[ast:Microbioloxía]] |
||
[[bg:Микробиология]] |
[[bg:Микробиология]] |
||
[[bs:Mikrobiologija]] |
|||
[[ca:Microbiologia]] |
[[ca:Microbiologia]] |
||
[[cs:Mikrobiologie]] |
[[cs:Mikrobiologie]] |
||
57. sor: | 59. sor: | ||
[[es:Microbiología]] |
[[es:Microbiología]] |
||
[[eu:Mikrobiologia]] |
[[eu:Mikrobiologia]] |
||
[[fa:میکروبیولوژی]] |
|||
[[fi:Mikrobiologia]] |
[[fi:Mikrobiologia]] |
||
[[fo:Smáverulívfrøði]] |
[[fo:Smáverulívfrøði]] |
||
70. sor: | 73. sor: | ||
[[it:Microbiologia]] |
[[it:Microbiologia]] |
||
[[ja:微生物学]] |
[[ja:微生物学]] |
||
[[kk:Микробиология]] |
|||
[[ko:미생물학]] |
[[ko:미생물학]] |
||
[[ku:Hûrjînewerzanist]] |
[[ku:Hûrjînewerzanist]] |
||
76. sor: | 80. sor: | ||
[[lv:Mikrobioloģija]] |
[[lv:Mikrobioloģija]] |
||
[[mk:Микробиологија]] |
[[mk:Микробиологија]] |
||
[[new:माइक्रोबायोलोजी]] |
|||
[[nl:Microbiologie]] |
[[nl:Microbiologie]] |
||
[[nn:Mikrobiologi]] |
[[nn:Mikrobiologi]] |
||
87. sor: | 92. sor: | ||
[[ru:Микробиология]] |
[[ru:Микробиология]] |
||
[[simple:Microbiology]] |
[[simple:Microbiology]] |
||
[[sk:Mikrobiológia]] |
|||
[[sl:Mikrobiologija]] |
[[sl:Mikrobiologija]] |
||
[[sq:Mikrobiologjia]] |
[[sq:Mikrobiologjia]] |
A lap 2010. március 9., 23:25-kori változata
A mikrobiológia a biológiának egy a mikroorganizmusokkal foglalkozó tudományága. A mikroorganizmusok olyan szervezetek, amelyek emberi szemmel nem láthatók, gyakran betegségeket közvetítenek, illetve betegségeket okozó kórokozókat terjesztenek.
Szubvirális elemek
Olyan makromolekulák tartoznak ide, melyek vagy csak fehérjét, vagy csak nukleinsavat tartalmaznak:
- prionok, nukleinsavat nem, csak fehérjét tartalmazó, fertőző vagy fertőzést közvetítő ágensek; bizonyos típusú idegrendszeri sejtek membránját roncsolják például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulása (Bovine Spongioform Encephalopathia, BSE) esetén.
- viroidok, olyan makromolekulák, amelyek csupán egy cirkuláris, egyszálú RNS-ből állnak. Az összes viroid növénypatogén, kizárólag kultúrnövényeken fordulnak elő. Viroid okozza például a kókuszpálma cadang-cadang betegségét (satnyaság, elszíneződések).
Nem sejtes mikrobák
- vírusok, nukleinsavból és fehérjéből álló, korpuszkuláris méretű, önmagukban életjelenséget nem mutató obligát sejtparaziták.
Sejtes szerveződésű mikrobák
- baktériumok
- algák
- protozoák („állati egysejtűek”)
- gombák
- paraziták
Ma mindegyik területtel külön tudományág foglalkozik a mikrobiológián belül.
Alterületei
A mikrobiológián belül számos szakterület létezik:
- Mikrobiális fiziológia: A mikrobiális sejtfunkciók biokémiai vizsgálata. Beletartozik a mikrobák növekedése, anyagcseréje és sejtszerkezetének vizsgálata
- Mikrobiális genetika: azt vizsgálja, hogy a mikrobák génjei hogyan vannak szervezve és szabályozva a sejtfunkciók tekintetében. Közeli rokona a molekuláris biológiának.
- Humán mikrobiológia: az egészséges emberi szervezet mikrobiótájával foglalkozik.
- Orvosi (Klinikai) mikrobiológia: a mikrobák szerepét tanulmányozza az emberi betegségekben. Ide tartozik a mikrobiális patogenezis és kapcsolódik a patológia és az immunológia.
- Állatorvosi mikrobiológia: a mikrobák szerepének vizsgálata az állatorvoslásban. Ide tartozik az állatorvosi bakteriológia és az állatorvosi virológia.
- Parazitológia: az élősködő (parazita) életmódot folytató szervezetekkel foglalkozik. Hagyományos okokból három fő élőlénycsoportot tárgyal, amelyekbe paraziták tartoznak: protozoonok, "férgek" (rendszertanilag különböző törzsekbe tartoznak), ízeltlábúak (például atkák, tetvek, kullancsok).
- Környezeti (és környezetvédelmi) mikrobiológia: a mikrobák szerepét és diverzitását vizsgálja természetes környezetükben. Részterületei a mikrobiális ökológia, a mikrobákkal feljavított biogeokémiai körforgás, geomikrobiológia, mikrobiális diverzitás és bioremediáció. A fontos mikrobiális életterek feltárása (rizoszféra, phylloszféra, talaj, talajvíz ökoszisztémái, óceánok, extrém életterek).
- Evolúciós mikrobiológia: a mikroba-evolúció vizsgálata. Ide tartozik a bakteriális rendszertan és taxonómia.
- Ipari mikrobiológia: a mikrobák felhasználása ipari folyamatokban, például ipari fermentáció vagy szennyvízkezelés, sörfőzés vagy gyógyszergyártás. Ide kapcsolódik a biotechnológia-ipar.
- Aeromikrobiológia: a légi mikroorganizmusok vizsgálata.