„Frontember” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pilgab (vitalap | szerkesztései)
a Zene” kategória eltávolítva; „Zenetudomány” kategória hozzáadva (a HotCattel)
Pilgab (vitalap | szerkesztései)
a Zenei témájú listák” kategória hozzáadva (a HotCattel)
96. sor: 96. sor:


[[Kategória:Zenetudomány]]
[[Kategória:Zenetudomány]]
[[Kategória:Zenei témájú listák]]

A lap 2010. március 2., 19:23-kori változata

A frontember a magyar zenei sajtóból elterjedt kifejezés zenekarok, együttesek azon tagjának megjelölésére, aki a színpad elején (at the front, innen a kifejezés) szerepel és az együttes tagjai közül a legnagyobb figyelmet kapja a sajtó és a közönség körében. Általában énekes, de lehet hangszeres szólista is.

Nem azonos a jelentése a zenekarvezetővel, még ha bizonyos együtteseknél a két poszt ugyanazt a személyt is jelentheti. Egy személy a frontembere és a vezetője Edda Műveknek (Pataky Attila) vagy a Skorpiónak (Frenreisz Károly) vagy a Hungáriának (Fenyő Miklós), ugyanakkor a más (volt) a frontember és a zenekarvezető Illés-együttesben (Szörényi Levente, illetve Illés Lajos), a Piramisban (Révész Sándor, Som Lajos) vagy a Karthagoban (Takáts Tamás, Szigeti Ferenc).

A zenei együttesek egy része nevében is kifejezésre juttatja a frontembert (például Herman's Hermits, Gerry and the Pacemakers), míg más együttesek arra törekednek, hogy tagjaik hasonló figyelmet kapjanak, tehát nem emelnek ki senkit frontemberként (például The Beatles). A frontember kiemelése esetenként konfliktusok forrása lehet az együttesen belül; gyakran előfordul, hogy az ilyen rivalizálás vesztesei kiválnak és önálló együttest alapítanak, ahol a frontemberi poziciót megszerzik.

A frontember lehet az együttes énekese (például Kurt Cobain a Nirvanából), a gitárosa (Pete Townshend a The Whoból), akár a dobosa is. Az is jellemző, hogy egy együttesen belül két nagyobb befolyású tag van, például Paul McCartney és John Lennon a Beatlesből, James Hetfield és Lars Ulrich a Metallicából vagy Bornai Tibor és Laár András a KFT-ből. Sajátos frontemberi szerepkör a P. Mobilban Schuster Lóránté: nem játszik hangszeren és nem énekel szólóban, hanem egyfajta show-man szerepét tölti be a színpadon.

A frontember halála - kvalitásuktól függetlenül - általában együttesük végét is jelenti. (például Freddie Mercury halála a Queen, Jim Morrison halála a Doors végét is jelentette.) Ugyanakor ennek ellentétére is van példa: az AC/DC nem oszlott fel énekesük, Bon Scott halála után, sőt, az új énekessel, Brian Johnsonnal érték el legnagyobb sikereiket. A Pink Floydnak az évek során több vezető egyénisége volt: 1965-től 1968-ig Syd Barrett, 1968-tól 1985-ig Roger Waters, 1985-től pedig David Gilmour. Bizonyos együtteseknél az új frontember érkezése stílusváltással és a teljes repertoár lecserélésével jár együtt, mint amikor a Bikininél Nagy Ferót D. Nagy Lajos váltotta.

Vannak úgynevezett supergroupok, ahol nincs kifejezett vezető szerep, nem kis mértékben a tagok önérzetének és már elért sikereinek köszönhetően (Cream, Traveling Wilburys). Sok esetben az ilyen formációk feloszlását az erőteljes személyiségek összeférhetetlensége okozza.

Ugyancsak nem szoktak frontemberként kiemelni egy-egy tagot az ún. fiúbandáknál (Backstreet Boys )és lánybandáknál (Spice Girls), mivel ezeknél az együtteseknél a koncepció többnyire az, hogy a hangszeres részeket a háttérben maradó közreműködő zenészek játsszák, a tagok pedig mind reflektorfényben legyenek, hasonló szerepkört betöltve (ének, tánc).

Az együttesen belül nem feltétlenül a frontember írja a legtöbb dalt, például az U2 tagjai csapatban dolgoztak a műveken, a Guns N’ Rosesben pedig Izzy Stradlin volt a fő dalíró.

Ismert frontemberek

Külföldön

Magyarországon