„Máramarossziget” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Komposzt (vitalap | szerkesztései)
32 szerkesztés
→‎Látnivalók: bővítés
Komposzt (vitalap | szerkesztései)
32 szerkesztés
63. sor: 63. sor:
* A Kultúrpalota (Közművelődési palota) [[1911]]-ben épült [[Sándy Gyula]] építész tervei alapján. A kivitelező cég a [[beregszász]]i "Fuchs és társa" volt.
* A Kultúrpalota (Közművelődési palota) [[1911]]-ben épült [[Sándy Gyula]] építész tervei alapján. A kivitelező cég a [[beregszász]]i "Fuchs és társa" volt.
* A város főterén ma is látható az egykori Vigadó épülete, mely [[1889]]-ben épült [[Gerster Kálmán]] építész tervei alapján. Ez volt Máramarossziget első, kőből épült reprezentatív középülete, amely egy egységes terv alapján épült. A később moziként üzemelt épület külsejét négy tornyocskákkal ellátott álkupola és egy nagy főtorony uralja.
* A város főterén ma is látható az egykori Vigadó épülete, mely [[1889]]-ben épült [[Gerster Kálmán]] építész tervei alapján. Ez volt Máramarossziget első, kőből épült reprezentatív középülete, amely egy egységes terv alapján épült. A később moziként üzemelt épület külsejét négy tornyocskákkal ellátott álkupola és egy nagy főtorony uralja.
* A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található Piarista főgimnázium. Az épületben ma is középiskola, a Dragos-Voda Líceum működik. A piarista kollégiumot III. Károly alapította "a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére". A kollégium korszerű épülete, a Piarista főgimnázium [[1911]]-[[1912]]-ben épült [[Baumgartner Sándor]] építész tervei alapján, a kivitelező cég szintén a "Fuchs és társa" volt.<ref>[http://magyarkurir.hu/?m_op=view&id=19606 A piaristák Erdélyben]</ref>
* A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található Piarista főgimnázium. Az épületben ma is középiskola, a Dragos-Voda Líceum működik. A [[piarista]] kollégiumot [[III. Károly magyar király | III. Károly]] alapította "a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére". A kollégium korszerű épülete, a Piarista főgimnázium [[1911]]-[[1912]]-ben épült [[Baumgartner Sándor]] építész tervei alapján, a kivitelező cég szintén a "Fuchs és társa" volt.<ref>[http://magyarkurir.hu/?m_op=view&id=19606 A piaristák Erdélyben]</ref>
* Máramarosszigeten ma már csak egy [[zsinagóga]] áll az egykori hatból. Az [[1902]]-ben épült [[szefárd]] stílusú egyházi épületet raktárként használták a [[Ceausescu]] által vezetett [[kommunista]] Romániában.
* Máramarosszigeten ma már csak egy [[zsinagóga]] áll az egykori hatból. Az [[1902]]-ben épült [[szefárd]] stílusú egyházi épületet raktárként használták a [[Ceausescu]] által vezetett [[kommunista]] Romániában.
* A városban a [[zsidó]] közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox zsinagóga helyén ma [[Holokauszt]] emlékmű található.
* A városban a [[zsidó]] közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox [[zsinagóga]] helyén ma [[Holokauszt]] emlékmű található.
* A város főterén látható az egykori ''Leányiskola'' épülete, melynek külsejét [[szecesszió]]s stílusban, színes [[kerámia]] díszítéssel látták el [[1901]]-ben a [[millennium]]i ünnepségek tiszteletére. Az épület ma az [[ukrán]] líceumnak (Liceul Ucrainean Taras Sevcenco) ad otthont.
* Falumúzeuma az egyik leglátványosabb [[Románia|Romániá]]ban.
* Falumúzeuma az egyik leglátványosabb [[Románia|Romániá]]ban.
* Igényesen kialakított Börtönmúzeuma a [[kommunista]] államterrornak állít emléket.
* Igényesen kialakított Börtönmúzeuma a [[kommunista]] államterrornak állít emléket. Itt raboskodott többek között [[Márton Áron]] püspök is.


== Képgaléria ==
== Képgaléria ==

A lap 2010. március 1., 22:34-kori változata

Máramarossziget (Sighetu Marmaţiei)
Református templom
Református templom
Máramarossziget címere
Máramarossziget címere		 Máramarossziget zászlaja
Máramarossziget zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
MegyeMáramaros
Rangmegyei jogú város
KözségközpontMáramarossziget
Beosztott falvak
PolgármesterEugenia Godja
Irányítószám435500
Körzethívószám0262
SIRUTA-kód106559
Népesség
Népesség33 122 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság2771 (8%, 2021)[3]
Község népessége32 793 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség295,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság274 m
Terület111 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 51″, k. h. 23° 53′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 51″, k. h. 23° 53′ 41″
Máramarossziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máramarossziget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Máramarossziget (románul Sighetu Marmaţiei, röviden Sighet, németül Maramureschsigeth, röviden Siget, szlovákul Sihoť, ukránul Сигіт‑Мармароський, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében. A Tisza-parti város az egykori Máramaros vármegye székhelye és egykor Magyarország faiparának és sóiparának központja volt.

Fekvése

Nagybányától 53 km-re északkeletre a Tisza bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a Máramaros folyónévből való, melynek most Mara a neve. A víznév az indoeurópai mori (= tenger, állóvíz) és a mors (= holt) szavakból származik. Arra utal hogy a város Tisza és az Iza szögében épült.

Története

A város területe a bronzkor óta lakott. Itt vezetett át a fontos Tisza-völgyi kereskedelmi út.

Első említése a 11. században történik, 1231-ben Maramors, 1332-ben Zyget néven említik.

1272 és 1290 között IV. László király románokat telepített ide.

1352-ben szabad királyi város és Máramaros vármegye székhelye lett.

1459-ben Királyi sókamarahivatal és a vármegye gyűléseinek székhelye volt.

1570-től az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott.

1733-ban III. Károly magyar király (VI. Károly császár) újra Magyarországhoz csatolta és a magyarországi rutének és a románok egyik fontos politikai és kulturális központja lett.

Egykor volt jogi akadémiája, valamint katolikus és református gimnáziuma is. 1918-ig, majd 1940-től 1944-ig újra Magyarország része, Máramaros vármegye székhelye (nem volt része az 1939-ben felállított Máramarosi közigazgatási kirendeltségnek). 1944. október 17-én került szovjet kézre.

1910-ben 21 370 lakosából 9561 (44,74%) magyar, 7981 zsidó (37,35%) 2001 (9,36%) román, 1257 (5,88%) német, és 532 (2,49%) ruszin volt. 1992-ben társközségeivel együtt 44 185 lakosából 34 010 (76,97%) román, 8133 (18,41%) magyar, 322 (0,73%) cigány és 190 (0,43%) német volt.

Az első zsidók a 18. század elején érkeztek Máramarosszigetre, 1740-ben már állandó minjanjuk volt. 1785-ben 142, 1869-ben 2325, 1880-ban pedig 3380 zsidó élt Máramarosszigeten. A közösség létszáma a 20. század folyamán is nagy ütemben gyarapodott, így a városban 1910-ben 7981, 1941-ben pedig 10 144 zsidó élt. 1942-1943 során Máramarosszigetre sok lengyel zsidó menekült érkezett, akik különböző lengyelországi gettókból és koncentrációs táborokból szöktek meg. Máramarosszigetről összesen 12 749 zsidót deportáltak Auschwitzba.

Máramarosszigeten 2002-ben 22 zsidó nemzetiségű és izraelita vallású személy élt.

Látnivalók

  • Római katolikus temploma 1775-ben épült Borromeo Szent Károly tiszteletére.
  • A református templom 1862-ben nyerte el mai jellegzetes formáját. Kertjében található Leövey Klára 1899-ben emelt emlékoszlopa és az 1848-49-es hős honvédek (Asztalos Sándor és Móricz Samu) 1887-ben emelt emlékműve.
  • A megyeháza épületében van a Történeti Múzeum, a Főtér másik végén a Máramarosi Néprajzi Múzeum látható.
  • A Kultúrpalota (Közművelődési palota) 1911-ben épült Sándy Gyula építész tervei alapján. A kivitelező cég a beregszászi "Fuchs és társa" volt.
  • A város főterén ma is látható az egykori Vigadó épülete, mely 1889-ben épült Gerster Kálmán építész tervei alapján. Ez volt Máramarossziget első, kőből épült reprezentatív középülete, amely egy egységes terv alapján épült. A később moziként üzemelt épület külsejét négy tornyocskákkal ellátott álkupola és egy nagy főtorony uralja.
  • A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található Piarista főgimnázium. Az épületben ma is középiskola, a Dragos-Voda Líceum működik. A piarista kollégiumot III. Károly alapította "a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére". A kollégium korszerű épülete, a Piarista főgimnázium 1911-1912-ben épült Baumgartner Sándor építész tervei alapján, a kivitelező cég szintén a "Fuchs és társa" volt.[4]
  • Máramarosszigeten ma már csak egy zsinagóga áll az egykori hatból. Az 1902-ben épült szefárd stílusú egyházi épületet raktárként használták a Ceausescu által vezetett kommunista Romániában.
  • A városban a zsidó közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox zsinagóga helyén ma Holokauszt emlékmű található.
  • A város főterén látható az egykori Leányiskola épülete, melynek külsejét szecessziós stílusban, színes kerámia díszítéssel látták el 1901-ben a millenniumi ünnepségek tiszteletére. Az épület ma az ukrán líceumnak (Liceul Ucrainean Taras Sevcenco) ad otthont.
  • Falumúzeuma az egyik leglátványosabb Romániában.
  • Igényesen kialakított Börtönmúzeuma a kommunista államterrornak állít emléket. Itt raboskodott többek között Márton Áron püspök is.

Képgaléria

  • Kultúrpalota
    Kultúrpalota
  • Börtönmúzeum
    Börtönmúzeum
  • Börtönmúzeum, Ceausescu szobor
    Börtönmúzeum, Ceausescu szobor

Híres emberek

Itt született

Itt élt

Hivatkozások

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ A piaristák Erdélyben

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Máramarossziget&oldid=7285682”